Add át magad / Surrender

Add át magad, add át magad,
Add át magad Isten Akaratának!
Akkor észre fogod venni,
Hogy boldogság kísér utadon
Itt, ott és mindenütt.

Surrender, surrender,
Surrender to God’s Will!
Then you will see that
Happiness lies in your path
Here, there and everywhere.

8-4-1985-sri-chinmoy-2
Sri Chinmoy festménye

Sri Chinmoy Huszonhétezer Törekvés-Növény (19083); Dance of Light II: Sri Chinmoy saját szerzeményét adja elő fuvolán

Reklámok

Miért tartasz előadást? / Why do you come here and give a lecture?

Kérdés: Ha a meditáció csodálatos érzést ad, miért nem maradsz a legmagasabb meditációdban napi huszonnégy órán keresztül? Miért jössz például ide, hogy nekünk előadást tarts?

Sri Chinmoy: Mit tesz az ember, amikor évekig tartó tanulás után megkapta a diplomáját? Elkezd tanítani. Én a magam részéről nagy szívet kaptam örök Atyámtól. Tudom mennyire szenvedtem, hogy beteljesítsem Őt. Tudom, milyen kínokon és gyötrelmeken mentem keresztül, hogy a Legmagasabbat megvalósítsam. Most ugyanezeket a szenvedéseket látom testvéreimben. Ugyanúgy szenvednek, mint valamikor én. Egykor én is a tudatlanság örömeiben fetrengtem. Most látom, ahogy ugyanaz megtörténik velük is. Mivel Isten, végtelen Nagylelkűségéből Szeretetet, Fényt és más isteni tulajdonságokat ajándékozott nekem, hadd ajánljam fel ezeket az emberiség azon részének, amely sír értük. Nem vagyok az egész világért. Csak azokért vagyok, akik valóban Fényt akarnak kapni tőlem. Ha Isten azt akarja, hogy szolgálatára legyek azoknak a testvéreimnek, akiknek valóban szükségük van fényre, akkor azáltal, hogy az emberiséget szolgálom, Istennek teszek a kedvére.

Isten-megvalósított lélek az, aki Istennek Isten saját módján akar kedvére tenni. Mivel Isten azt kívánja tőlem, hogy szolgálatára legyek a törekvő embereknek, számomra ez jelenti a legnagyobb örömet, nem pedig az, ha a legmagasabb tudatállapotomban maradok, amit könnyen megtehetnék. Gyakran megmutatom ezt a tudatállapotot tanítványaimnak meditációink során. Gyakran látták már. De ha állandóan ebben a tudatban maradok, akkor kinek leszek a hasznára? Ez önzés lenne a részemről. Megvan a gazdagságom, de ha mindet megtartom magamnak, abból mi haszna van a szegénységtől súlytott világnak? Isten csak akkor lesz elégedett velem, ha gazdagságomat mások javára használom fel, akiknek nagy szüksége van rájuk. Én vagyok a közvetítő. Összetett kezekkel odamegyek Istenhez, mert Isten adni akar valamit. Elveszem, és összetett kézzel felajánlom az emberiségnek. Az emberiségnek is van mit felajánlania. A tudatlanságát kínálja. Én csak kicserélem azt, amit Isten ad, a Fényt, azzal, amit az ember ad, a tudatlansággal.

Question: If meditation gives you such a marvellous feeling, why don’t you stay in your highest meditation twenty-four hours a day? Why do you come here and give a lecture, for example?

Sri Chinmoy: What does one do when he has studied for quite a few years and has received his Master’s degree? He starts teaching. In my case, my eternal Father has given me a big heart. I know how I suffered to realise Him; I know what kind of pangs and agonies I went through to realise the Highest. Now I am seeing these pangs in my brothers and sisters. They are suffering as I did. Once upon a time, I, too, was wallowing in the pleasures of ignorance. Now I see that same thing happening to them. Since God, out of His infinite Bounty, gave me Love, Light and other divine qualities, let me offer them to that part of suffering humanity which is crying for them. I am not for the entire world. I am only for those who really want Light from me. If God wants me to be of service to my brothers and sisters who really need light, then by serving humanity I am pleasing God.

A God-realised soul is he who wants to please God in God’s own way. Since God wants me to be of service to aspiring human beings, then that is what gives me greatest joy, and not staying in my highest consciousness, which I could easily do. Very often I show that consciousness to my disciples and students during our meditations. They have seen it often. But if I stay in that consciousness all the time, who will derive any benefit from me? I will be acting like a selfish fellow. I have the wealth, but if I keep it all for myself, then what good is it to the poverty-stricken world? If I use it for others who are desperately in need of it, only then will God be pleased with me. These people need God, and God also needs them. I am the intermediary. I go to God with folded hands because He has something to offer. I take what He has and with folded hands I offer it to mankind. Mankind also has something to offer. Its offering is ignorance. I just exchange God’s offering, Light, for man’s offering, ignorance.

English homepage here.

1995-chinmoy-canberra-1 (1).jpg
Sri Chinmoy Canberrában

 

 

 

 


Sri Chinmoy: Az Isten-élet csúcsai:szamádhi és sziddhi. (87), The Life-River: Sri Chinmoy játszik fuvolán

Miért olyan nehéz a világnak elfogadni a megvalósult mestert? / Why is it so difficult for a realised Master to be accepted by the world?

Kérdés: Miért olyan nehéz a világnak elfogadni a megvalósult mestert?

Sri Chinmoy: A világ még nem kész a spirituális mesterekre. Azok végtelen Részvétből jönnek a világba. Néhány spirituális mester, amikor eltávozik, megígéri, hogy mindaddig visszajön, amíg vannak megvalósulatlan emberek a földön. Amikor ezt mondják, őszintén így gondolják, de amikor felmennek a magasabb világokba, és látják a föld hálátlanságát, meggondolják magukat. Felteszik maguknak a kérdést, hogy miért kellene vesztegetniük a drága idejüket, ha az emberiség alszik, és miért kellene visszajönniük csak azért, hogy a hálátlan emberiség megrugdossa őket.

Az emberiségnek szüksége van a spirituális mesterekre, akik felébresztik és megvilágosítják, de a külső életben az embereknek ez egyáltalán nem sietős. A világ még nem áll készen, és talán soha nem is fog teljes egészében készen állni. Amikor a mesterek eljönnek, kelletlen, nem törekvő embereket találnak. A spirituális mestereknek jónéhány inkarnációba beletelik, hogy megvalósítsák Istent. A megvalósítás nagyon nagy erőfeszítést ígénylő feladat, de sokkal nehezebb kinyilvánítani Istent a földön. Ezért van az, hogy sok spirituális mester nem jön vissza, hogy Istent kinyilvánítsa.

Bár Isten benne van minden egyes emberi lényben, sajnos az emberben még mindig az állat uralkodik. Amikor a mesterek az emberiséggel foglalkoznak, azt látják, hogy az teljesen állatias. Nézzük Sri Rámakrisna példáját. Olyan sok negatív és istentelen erőt vett el a tanítványaitól, olyan sokat szenvedett a mérgüktől. Ha ez nem így lett volna, nem fordulhatott volna elő, hogy ilyen tiszta embert megtámadjon a rák.

Istent megvalósítani nehéz. És a megvalósítás után a tudatlan világban élni, ott maradni az emberekkel még nehezebb. De a legnehezebb a Legmagasabb tudatában maradni, és közben a legalacsonyabban dolgozni, lehozni a legmagasabb Fényt a legalacsonyabba, és elfogadtatni azt a legalacsonyabbal. Ugyanakkor, ha azt mondjuk, hogy valami nehéz vagy rendkívül nehéz, csak lekicsinyeljük magunkat. Végül is mik a spirituális mesterek? Ők Isten választott gyermekei. Isten választott gyermekei állandóan azonosulnak Istennel az Örökkévalóságon át. Isten sohasem választható el gyermekeitől, teremtményeitől. Tehát semmi sem nehéz, ha az abszolút legmagasabb szempontból nézzük: sem Istent megvalósítani, sem Istent szolgálni az emberiségben, sem pedig felvállalni azt, hogy az emberiséget az isteniséghez vagy az isteniséget az emberiséghez eljuttatjuk. Minden könnyű, még könnyebb, a legkönnyebb, ha ott van az a valami, amit isteni érintésnek nevezünk. Ha Isten Akarata megérint egy cselekedetet, akkor az nagyon könnyű.

Question: Why is it so difficult for a realised Master to be accepted by the world?

Sri Chinmoy: The world is not ready for spiritual Masters. They come into the world out of their infinite Compassion. When they leave, some Masters promise that they will come back as long as there are people still unrealised on earth. They are sincere when they say this, but when they go up to the higher worlds and see earth’s ingratitude, they change their minds. They ask themselves why they should waste their precious time if humanity is sleeping, and why they should come back just to be kicked by an ungrateful humanity.

Humanity needs spiritual Masters for awakening and illumination, but in the outer life people do not feel any urgency. The world is not ready, and perhaps it will never be ready as a whole. When the Masters come, they find unwilling, unaspiring human beings. For spiritual Masters to realise God, it takes quite a few incarnations. Realisation is such an arduous task to perform. But it is much more difficult to manifest God on earth. That is why many spiritual Masters do not come down for manifestation.

Although God is inside each human being, unfortunately the animal still predominates in man. When the Masters are dealing with humanity, they see it is all animality. Look at the example of Sri Ramakrishna. He took so many negative and undivine forces from his disciples; he suffered so much from their poison. Otherwise, for such a pure man to be afflicted with malignant cancer would have been impossible.

To realise God is difficult. And after realisation, to live in the ignorant world and stay with humanity is more difficult. But to remain in the consciousness of the Highest while working in the lowest, and to bring down the highest Light into the lowest and make the lowest receive and accept it, is most difficult. Again, when we say something is difficult or most difficult, we are only belittling ourselves. After all, what are spiritual Masters? They are God’s chosen children. God’s chosen children are identified with God all the time through Eternity. God can never be separated from His children, His creation. So nothing is difficult if we see it from the highest absolute point of view: neither to realise God nor to serve God in humanity, nor to take responsibility for bringing humanity to Divinity or Divinity to humanity. Everything is easy, easier, easiest, if there is something called God-touch. If God’s Will touches some action, then it is very easy.

English homepage here.

2003-chinmoy-ny-aug.jpg
Sri Chinmoy

 


Sri Chinmoy: Az Isten-éelt csúcsai: szamádhi és sziddhi (98-99), Utsava játszik a 2009-es Sri Chinmoy születésnapi ünnepségen.

Megmondjuk-e a haldoklónak?

Kérdés: Ha valaki beteg, és gyógyulásra orvosilag nincs remény, helyénvaló-e elárulni neki, hogy meg fog halni? Segítünk-e ezzel a halálra való felkészülésében?

Sri Chinmoy: Ez rendkívül összetett kérdés. Minden egyes esetet külön meg kell vizsgálni. A legtöbb ember élni akar. Mivel nem tudják, mi a halál, nem akarnak meghalni. Úgy gondolják, hogy a halál egy zsarnok, aki különböző módon kínozza, és legvégül megsemmisíti őket. Amikor valakinek végére ért ezen életére szóló karmája és a Legfelsőbb azt akarja, hogy hagyja el a testét, viszont az illetőnek -a saját lelkével ellentétben- életéhsége, kielégítetlen vágyai vannak, akkor ez az ember a földön akar maradni. Nem akar Supreme Akaratának engedelmeskedni. Mit tehetsz ha ilyen emberrel kerülsz szembe? Ha elmondod neki, hogy Isten már nem akarja, hogy ő a földön maradjon, mert megélte testében az összes szükséges tapasztalatot, félreérti s azt mondja: “Isten nem akarja, hogy elhagyjam a testem, te vagy az, aki ezt akarja”. Irgalmatlannak és kegyetlennek tartana. Ebben az esetben -ha pontosan tudod,  hogy Supreme akarata az, hogy az illető elhagyja a testét – a legjobb amit tehetsz, ha csendben beszélsz a haldokló lelkével, és megpróbálod segíteni, hogy viselje el Supreme Akaratát.

Viszont ha a haldokló spirituális és őszinte Isten-kereső, akkor ő maga mondja majd szeretteinek: “Imádkozzatok Istenhez, hogy vigyen el, befejeztem munkálkodásomat a földön. Olvassatok fel nekem szent könyveket, a Bibliát, a Gitát. Engedjétek, hogy csak isteni, spirituális dolgokat halljak, melyek segítenek kezdeni az utazásomat.” Indiában nagyon sok ember van, akik, mikor érzik, hogy haláluk napja elérkezett, azt mondják: “Annál jobb, minél hamarabb viszel el engem.” Mikor anyám halálán volt, állandóan a Gítát olvasta. Utolsó napjaiban így beszélt: ” Most pedig távozom az Örökkévaló Úrhoz, hadd készüljek fel.” Az ilyen emberek ismerik, és örömmel elfogadják Supreme Akaratát.

Ha nem indulna a lejátszó, kérlek kattints ide.

45-jharna
Sri Chinmoy festménye

Sri Chinmoy: Halál és újjászületés. (27-28), Sri Chinmoy  zongorán játszik, washingtoni koncert.

 

Baleset-vonat állj, tapasztalat vonat robogj tovább

Egy bizonyos király, aki Bhaskaránanda tanítványa volt, elment mesteréhez, hogy néhány napot a lábainál töltsön. Látogatásának negyedik napján a király sürgönyt kapott a palotából. Súlyos katasztrófa történt, ahol szükség volt a király sürgős beavatkozására. Fizikailag is jelen kellett lennie.

A király azonnal indulni akart, de Bhaskaránanda így szólt hozzá: “Nem, nem mehetsz! Bármilyen komoly is a dolog, ma nem mehetsz!”

A király azonnal indulni akart, de Bhaskarananda így szólt hozzá: “Nem, nem mehetsz! Bármilyen komoly is a dolog, ma nem mehetsz!”

A király nem akart engedetlen lenni a mesterével szemben, de nagyon szomorú volt.Végül a mester beleegyezett: ” Jól van, elmehetsz ma, de ne menj a délután kétórai vonattal. Azt akarom, hogy az esti vonatra szállj.”

Mikor a király este kiért az állomásra megdöbbenéssel hallotta, hogy az előző vonat balesetet szenvedett. Sok ember kiesett a szerelvényből, és meghaltak. Mikor a király ezt megtudta, elöntötte a mestere iránt érzett hála. Ahelyett, hogy tervei szerint hazatért volna, visszament a mester házához, és hálásan megérintette a lábát.

Sri Chinmoy magyarázata: A mester látja, amint a jövő folyamatosan ragyog, és kibontakozik az örök most közelségében. Látó szeme számára a jövő rendelkezésre áll. A mester megmentette  tanítványa életét azzal, hogy megkérte, ne szálljon fel egy bizonyos vonatra. Könnyen szólhatott volna az állomásfőnökségnek, hogy fordítsanak különös figyelmet a vonat útjára. De nem azért nem figyelmeztette őket, mert részvéttelen vagy rosszindulatú lett volna a vonattal vagy a szerencsétlen utasokkal szemben, hanem azért, mert azt a parancsot kapta belülről, a legfőbb Valóságtól, hogy csak a tanítványa életét mentheti meg. Isten azt akarta, hogy hallgasson a súlyos balesetről, ami a vonat számára el volt rendelve. A mesterek nem akarják megváltoztatni a kozmikus Törvényt, hacsak Isten határozottan el nem rendeli, mert a kozmikus Törvényt Isten teremtette. Ilyen esetben nem arról van szó, hogy a mester közönyös a világgal szemben, és részrehajló a saját kis világa iránt. A mester Isten Akaratát hajtja végre Isten párhuzamos valóságokat rejtő világában. A teremtés-megóvás és a pusztítás-átalakítás mind Istentől és Istenért való. Isten bennük és általuk köti meg Magát és élvezi a véges pusztítás-halálát vagy átalakulás-életét és a végtelenség Halhatatlanságának elégedettség-tökéletességét.

Swami_Bhaskarananda II
Bhaskaránanda

Sri Chinmoy: India csoda-lakomái (51-52)

A test ereje támad, a lélek ereje szárnyal

Egyszer egy angol katonatiszt, aki nagy odaadással volt Bhaskaránanda iránt, a legutóbbi hadi sikerével dicsekedett.

-Nagyszerű- szólt a mester. – Csodálom a bátorságodat. De add csak ide azt a ceruzát, ami ott van előtted! Írnom kell valamit.

A tiszt lehajolt, hogy felvegye a mesternek a ceruzát, de nem tudta felemelni.

-Add ide kérlek! -ismételte a mester. – Én nem érem el.

A tiszt egyre csak próbálkozott, de nem volt elég ereje ahhoz, hogy felemelje a ceruzát. A mester a legnagyobb szeretettel így szólt hozzá:

-Nézd, Isten ereje és képessége működik benned és általad a csatatéren. Ezért vagy győzedelmes. Isten ereje nélkül még arra sem vagy képes, hogy egy ceruzát felemelj. Tehát ne dicsekedj, gyermekem. Mindez Isten Akarata.

Sri Chinmoy magyarázata: A katonai erő a vitális világból származik, de elég gyakran a fizikai világra hat. A spirituális erő a lélek világából származik, de hathat a fizikai világban is, hogy uralja fizikai részünket. A spirituális erő azért hat a testre, az életerőre, az elmére  és a szívre, hogy ragyogóan megvilágosítsa, és beteljesítően tökéletesítse. A fizikai erő, a vitális erő és mentális erő a leigázás dalát énekli. De a pszichikai erő, ami a lélek hatalmára épül, mindig az egyetemes egység-elégedettség dalát énekli. 

Kép: Bhaskaránanda

Swami_Bhaskarananda_Saraswati


Sri Chinmoy: India csoda lakomái (49)

Az élet célja

Az élet célja a belső isteniség kinyilvánítása. Az élet célja az, hogy Isten tudatos eszközévé, választott eszközévé váljunk. Az élet célja az, hogy kinyilvánítsuk a legmagasabb Igazságot, amit megtestesítünk. Először látnunk és éreznünk kell az Igazságot. Aztán fel kell fednünk és ki kell nyilvánítanunk az Igazságot. Az élet célja az, hogy tudatára ébredjünk a Legfelsőbb Valóságnak. Az élet célja az, hogy az Örökkévaló Lény tudatos kifejeződésévé váljunk.

Az élet célja a fejlődés. A fejlődés a belülről jövő kibontakozás. Minden egyes élet maga egy világ. Valóban minden egyes élet egy mikrokozmosz. Ami a hatalmas világegyetemben lélegzik, az lélegzik minden egyes egyénben is.

Az élet célja az, hogy felismerjük Istent. A felismerés sohasem érkezhet el ahhoz, aki tétlen. Meg kell fizetnünk érte az árat. Nincs más választás.

Először szeretnünk kell Istent, ha valóban szeretjük az életet, mert isten nem csak a Forrás, hanem maga az élet Lélegzete. Isten szeretete semmibe se kerül, de nagyon sokat ér. Elménk ismeri ezt az igazságot. Lelkünk megtestesíti ezt az igazságot.

Minden embernek van lelke, és minden egyes léleknek megvan a saját természete. A lélek, amely Isten közvetlen képviselője, azért jön le a földre, hogy beteljesítse azt az ígéretét, amelyet az Abszolútnak tett a legmagasabb tudatsíkon, a mennyben. Minden egyes léleknek sajátos módon kell kinyilvánítania belső isteniségét itt a földön. A lélek a saját fényének a felfedezésén keresztül nyilvánítja ki belső isteniségét. Amikor a lélek törekvése, megvalósítása, kinyilatkoztatása és kinyilvánítása által belép a Kozmikus Önvalóba, akkor fejezi be a földi utazását.

Sri Chinmoy: Peace concert in Tokyo

jhar-oslo-8-sri-chinmoy

 


Sri Chinmoy: Életem Lélek utazása

Ha igazán szereted Istent…

Isten tudja, hogy mi a legjobb számodra. Ez szíved felismerése legyen, ne pusztán elméd meggyőződése.

Amikor imádkozunk, úgy érezzük, hogy Isten meghallgatja az imánkat. Amikor meditálunk, úgy érezzük, békét, fényt és üdvösséget kapunk, ami teljesen igaz és jogos állítás. De amikor imádkozunk és meditálunk, éreznünk kell, hogy a mi dolgunk az, hogy imádkozzunk és meditáljunk, az pedig Isten dolga, hogy ad-e nekünk békét, vagy nem ad semmit. El kell jutnunk az önátadásnak erre a szintjére. Mi eljátsszuk a szerepünket azzal, hogy imádkozunk és meditálunk – ez a mi feladatunk. Isten feladata pedig az, hogy tápláljon minket fényével, békéjével és üdvösségével. De Ő tudja, hogy melyik a megfelelő pillanat. Tehát ha képesek vagyunk meditálni, és meditációnk közben úgy érezzük, nem várunk el semmit – hogy ha a béke, a fény és a gyönyör belénk lép, nagyszerű, de ha nem, akkor is éppoly elégedettek leszünk –, akkor ez a legjobb fajta meditáció. Azért meditálunk, mert úgy érezzük, ez az egyetlen módja, hogy elválaszthatatlanul eggyé váljunk Istennel.

 

Ha igazán szereted Istent,

És csak Istenre van szükséged,

Akkor add meg a lehetőséget Neki,

Hogy mindig úgy gondoskodjon rólad,

Ahogy Ő akar.

 

Isten kozmikus játéka

Isten egy volt, de sokká akart válni. Az egyszemélyes játszma nem szórakoztató. Ha bármilyen játékot akarsz játszani, több játékosra van szükség. Isten saját csendjéből hozta létre Önmagát hogy istenien élvezze a kozmikus játékot.

Ha mélyen magunkba merülünk, látjuk, hogy mi csak tudatos részvevői vagyunk Isten Kozmikus Játékénak, hogy nem mi vagyunk a cselekvők; Isten a cselekvő. Mi csak az Ő eszközei vagyunk. Isten egy, de úgy érezte, hogy szórakoztatni akarja Önmagát, beteljesíteni Magát milliónyi alakban és formában. Úgy érezte , hogy amíg csak Egy, nem teljesen elégedett. Miért kellene megelégednie azzal, hogy Ő csupán az Egyetlen végtelen? Lehet a sokszoros véges is. Isten mindentudó, mindenható és mindenütt jelenlevő. Ha mindenható, akkor miért ne lehetne olyan, mint egy hangya, egy végtelenül kicsiny teremtmény? Mindenható hatalma miatt úgy gondolunk Istenre, mint valami nagyon nagyra , hatalmasra. De éppen azért, mert Isten mindentudó és mindenható  képes benne lenni a végeben is. Így Isten az Ő örök játékát benned és rajtad keresztül, rajtam keresztül, minden emberi lényen keresztül játssza.

Isten végtelen, de benne lakik minden egyes kicsiny gyermekben. Itt a végesben szórakoztatni akarja magát, és a Végtelen dalát játszani. Csak akkor éli át a legnagyobb örömet. A végesben történik az, hogy a Végtelen elérésére törekszünk. És a végtelen akkor részesül a legnagyobb örömben, ha olyan kicsivé teszi magát, amilyenné csak lehetséges.

Véges és végtelen -ezek külső szemünk számára ellentéteknek látszanak, de Isten szemében egyek. A véges és a Végtelen mindig együtt járnak, egyik kiegészíti a másikat. A véges el akarja érni az abszolút Legmagasabbat, ami a Végtelen. A Végtelen a végesben és rajta keresztül akar megnyilvánulni. A játék akkor teljes. Ellenkező esetben egyoldalú lenne a játék. Nem lenne öröm, nem lenne teljesítmény, nem lenne beteljesedés. A Végtelenben és azon keresztül a véges énekli a megvalósítás dalát. És a végesben és rajta keresztül a Végtelen énekli a manifesztáció dalát.

Uram, kereslek és Te elrejtőzöl.

Azért kereslek, mert Nélküled

Élet-lángom nem ég, és nem is tud égni.

Hát Uram, mondd meg nekem, 

Miért rejtőzöl el?

“Leányom, azért rejtőzöm el, mert

Rejtőzködésem erősíti a keresésedet,

Örömtelivé teszi szeretetedet,

Felmagasztalja teljesítményedet,

És halhatatlanná teszi megvilágosodásodat.

Mi az élet célja?

Az élet célja a belső isteniség kinyilvánítása. Az élet célja az, hogy Isten tudatos eszközévé, választott eszközévé váljunk. Az élet célja az, hogy kinyilvánítsuk  azt a legmagasabb Igazságot, amit megtestesítünk. Először  látnunk és éreznünk kell az Igazságot. Aztán fel kell fednünk és ki kell nyilvánítanunk az Igazságot.

132-ckg


Sri Chinmoy: Istenről…

Legyen meg a Te Akaratod

Kétezer évvel ezelőtt a Megváltó Krisztus a legmagasabb tanítást hagyta ránk:

“Legyen meg a Te Akaratod!.”

Imák millióit mondták már Istennek, de ennél jobb, nagyszerűbb, betöltőbb ima nem lehet. Ha szeretjük Istent, boldogok leszünk. Ha szolgáljuk Istent, boldogabbak leszünk. Ha egyéni akaratunkat átadjuk Isten Akaratának, a legboldogabbak leszünk.

Ha valami Isten Akarata, akkor egyfajta belső örömöt vagy elégedettséget érzünk, még mielőtt hozzáfognánk. Munka közben szintén örülni fogunk. Végül úgy érezzük, ugyanolyan boldogok leszünk, függetlenül attól, hogy cselekedetünk eredményes vagy eredménytelen. Általában csak akkor vagyunk boldogok, ha siker kecsegtet és utazásunk végén győzelmet látunk. De ha egyformán boldogok vagyunk, örülünk és elégedettséget érzünk, ha sikert aratunk, akár kudarcot vallunk, és ha a cselekedetünk eredményét vidáman Istennek tudjuk ajánlani, akkor tudjuk majd, hogy amit tettünk, az Isten Akarata volt.

Not my will, but thy be done. /Legyen meg a Te akaratod.


Sri Chinmoy zenéje, előadja a Mountain Silence együttes

Sri Chinmoy: Az öröm szárnyai