Imádkozz inspirációért / Pray to God to give you inspiration

Kérdés: Ha nem tudom, hogy Isten mit akar tőlem, de szolgálni akarom Őt, hogyan tudhatom meg, mit kell tennem?

Sri Chinmoy: Pontosan meg fogod tudni, hogy mit kell tenned, de először imádkoznod kell Istenhez inspirációért. Ebben nincs semmi rossz. Az első lépés az inspiráció. Ha ez nincs meg benned, akkor egy centit sem haladsz előre, nem jutsz semmire. Tehát nincs semmi rossz abban, hogy először Istenhez imádkozol, hogy adjon inspirációt. Ugyanúgy, ahogy Istenhez kiáltasz azért, hogy adjon neked több törekvést, rendkívül erőteljes törekvést, imádkozhatsz Istenhez azért is, hogy inspirációt adjon neked. Az inspiráció miatt lesznek az emberek tudósok, vagy lesznek naggyá más területeken. Ha nincs bennük inspiráció, semmit sem tudnak tenni. Tehát imádkozhatsz Istenhez, hogy adjon inspirációt. Aztán az inspirációtól, tehetsz egy lépést előre, a törekvés felé. Végül a törekvésből még egy lépést teszel előre, a megvalósításhoz.

 

Question: If I don’t know what God wants me to do, but I want to serve God, then how do I get an idea about what to do?

Sri Chinmoy: You will get the proper idea, but first you must pray to God for inspiration. There is nothing wrong in doing this. Inspiration is the first step. If you are not inspired, then you won’t budge an inch; you won’t do anything. So there is nothing wrong if you first pray to God to give you inspiration. As you cry for God to give you more aspiration, most intense aspiration, you can also pray to God to give you inspiration. People are inspired; that is why they become scientists or they become great in other fields. If they are not inspired, then they cannot do anything. So you can pray to God to give you inspiration. Then, from inspiration you go one step ahead: aspiration. Finally, from aspiration you go another step further: realisation.

English homepage here.

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

40-birds-black-ckg.jpg
Sri Chinmoy rajza

Sri Chinmoy: Engedelmesség vagy egység? (39), Sri Chinmoy tanítványai meditatív zenét játszanak 2016. január 31-én, Máltán

Reklámok

Akik boldogok, nem tesznek rosszat

1998. november 2-án a New Jersey állambeli Bergen The Record c. lapja riportot készített Sri Chinmoyjal, miután a teterborói Sparta Aviation iskolában felemelt egy Piper Arrow III repülőgépet nyolc emberrel együtt (összesen 2153 kg-ot).

Riporter: Miért csinálja ezt?

Sri Chinmoy: Szerény képességeimhez mérten megpróbálok a világ odaadó szolgálatára lenni. 1970 óta tartok meditációkat az ENSZ-ben. Ezenkívül még sok dalt és verset, valamint festmények ezreit és ezreit komponáltam. Mindezt azért csinálom, hogy másokat inspiráljak. Ugyanakkor mások szintén sok-sok dolgot tesznek, amivel engem ösztönöznek. Ha én inspirálom az embereket és az emberek engem inspirálnak, akkor jó emberekké válunk. Ha lelkesek vagyunk, akkor megpróbálunk sok-sok jó dolgot tenni az emberiségért. Ha nem vagyunk inspiráltak, akkor nagyon-nagyon sok rossz dolgot teszünk. Az inspiráció egy isteni alkotóelem az életünkben. Ha inspiráltak vagyunk, akkor megpróbáljuk megmászni a Himaláját. Ha lelkesek vagyunk, megpróbáljuk átúszni a La Mance csatornát. Ha inspiráltak vagyunk, akkor egyik országból a másikba megyünk, hogy lelkesítsük az ottaniakat, és ők is lelkesítsenek bennünket. érzem, hogy amikor az emberiséget inspiráljuk, akkor automatikusan a világ jó polgáraivá válunk. Ez az én filozófiám. Súlyemelő-mutatványaimat egyedül az emberiség lelkesítéséért csinálom.

Amire az emberiségnek szüksége van, az az öröm; és örömön belül van a béke. Ha boldogok vagyunk, akkor nem támadunk meg másokat; csak kezet rázunk velük és megöleljük őket. De ha rosszul érezzük magunkat, akkor lehet, hogy megtámadunk másokat, hogy megszabaduljunk s szenvedésünktől. Azok az emberek, akik boldogok, soha nem tesznek  rosszat. Csak a boldogtalan emberek harcolnak, bombáznak és ölik egymást. Ha boldog vagyok, megyek-e a szomszédomban hibát keresni? Van-e emberi lény, aki rossz dolgot tett, és mégis boldog? Csak a boldogtalan emberek tesznek rosszat. Itt a súlyemelésem ösztönöz engem,és ösztönzi Önt is. Csak arra gondolunk, hogy egymást megörvendeztessük. És ha boldogok vagyunk, békénk van.

 

2-3. On 2 November 1998, Sri Chinmoy was interviewed by The Record newspaper, Bergen, New Jersey after he had lifted a Piper Arrow III plane plus eight men (total weight: 4,748 lbs.) at the Sparta Aviation School, Teterboro, New Jersey.

Interviewer: Why do you do this?

Sri Chinmoy: I am trying, according to my humble capacity, to be of dedicated service to the world. I have been going to the United Nations to offer meditations since 1970. In addition, I have composed many songs and poems, plus I have done thousands and thousands of paintings. All this I am doing to inspire others. Similarly, others also do many, many things to inspire me. If I am inspiring people and people are inspiring me, then we become good human beings. When we are inspired, we try to do many, many good things for mankind. When we are not inspired, we do many, many bad things. Inspiration is a divine element inside our life. When we are inspired, we try to climb up the Himalayas. When we are inspired, we try to swim the English Channel. When we are inspired, we go from one country to another country to inspire people and to be inspired by them. I feel that when we inspire humanity, we automatically become good citizens of the world. This is my philosophy. My weightlifting feats I have done solely to inspire humanity.

What humanity wants is joy, and inside joy is peace. If we are happy, we will not go and strike others; we will only go and shake hands with them or embrace them. But if we are miserable, we may go and strike others to get rid of our misery. People who are happy will never do bad things. Only unhappy people are fighting, dropping bombs and killing one another. If I am happy, will I go and find fault with my neighbours? Is there any human being who is happy who has done bad things? Only unhappy people do bad things. Here, with my weightlifting, I am inspired and you are inspired. We are only thinking of making each other happy. And when we are happy, we get peace.

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

 

Sri-Chinmoy-airplane-771794.jpg
Sri Chinmoy repülőt emel (illusztráció)

Sri Chinmoy: Misztikus utazás a Súlyemelő Világban I (5-7), I have reached the golden shore: Sri Chinmoy dalát premik és Aparatija énekli

Ha a helyes dolgot teszed…

Ha a helyes dolgot teszed, végül másokat is arra ösztönzöl majd, hogy helyesen cselekedjenek.

Tudjuk, hogy a spirituális életben, a belső életünkben és a külső életünkben a saját erőnkből igazán nehéz akár csak egy kis haladást is elérni. Tehát a türelmünknek határtalannak kell lennie ahhoz, hogy egy kis változást láthassunk az emberi természetben, azaz az emberiség egészében. Nem szabad elveszítenünk a türelmünket. Pusztán az, hogy a szomszédaink és a barátaink nem élnek spirituális életet, még nem jelenti azt, hogy nekünk is fel kell adnunk. Tudnunk kell, hogy volt idő ebben az életünkben, vagy valamelyik előző életünkben, amikor talán mi is olyanok voltunk, mint ők, vagy még rosszabbak. Meg kell próbálnunk segíteni az embereknek, azon az alapon, hogy egykor mi sem törekedtünk, nem voltunk spirituálisak, de azután Isten Kegyelméből spirituálissá váltunk. Talán nem is vagyunk tudatában, hogy valójában ki is segített nekünk. De volt valaki, aki segített minket spirituális utazásunkon, belső ébredésünkben. Tehát nekünk is meg kell próbálnunk ösztönözni másokat. Ha csak egy ember is ösztönzést kap tőlünk, az már elég.

birds-undated-78


Sri Chinmoy: Életem lélek utazása (április 18.)

Törekvés és felajánlás: két szárny

A spirituális mestereknek két fajtája van. Az egyik azt fogja mondani: “Törekedjetek, törekedjetek, törekedjetek. Először valósítsátok meg Istent. Azután legyetek az emberiség szolgálatára. Isten-megvalósítás először, és utána szolgáljátok az emberiséget.

Ugyanakkor van néhány spirituális Mester, aki érzi, hogy a törekvésnek és a felajánlásnak együtt kell járnia. Látják, hogy a madárnak két szárnya van. A repülőgépnek két szárnya van. Egy szárnnyal a gép nem tud repülni. Ugyanígy a madárnak is két szárny kell, hogy repüljön. Esetünkben ugyanígy érezzük. Ha a törekvés-szárnyak és a felajánlás szárnyak együtt haladnak, spirituális életünk normális, természetes, és így a leghatékonyabb. Éveken át mondom sokszor, sokszor, sokszor, hogy törekedjünk, és ugyanakkor szolgálnunk is kell.

Még most is, a legnagyobb szomorúságomra, néhány tanítvány kész törekedni, imádkozni és meditálni. Teljesen elégedettek a törekvésünkkel. Semmi figyelmet sem fordítanak bármiféle felajánlásra. De ha az én hajómban vagytok, érzem, szükséges a számotokra, hogy a Mesteretekre hallgassatok.  Én Istent már nagyon régen megvalósítottam. Akkor nem volt olyan dolog, mint a manifesztáció. Egész életem a Himalája barlangjaiban folyt. Mit tehettél akkor? Élsz egy barlangban, és kijössz gyümölcsért és tejért és más dolgokért. De ez sok, sok idővel ezelőtt volt.

Most, a huszonegyedik században, az újdonság, egység és teljesség világában élünk. Az újdonságban törekszünk. Miközben törekszünk, kell, hogy legyen egység-érzésünk. A világ széltében, hosszában meg kell alapoznunk egységünket embertársainkkal. Ők mindannyian a világ-polgár-társaink. Valami újjal kezdünk. Az újdonságon belül éreznünk kell az egységünket. És akkor, amikor az egységünket érezzük, belépünk a teljességbe, az Isten-törekvésnek, Isten-megvalósításnak és Isten kinyilvánításnak isten komplett teljességébe. Sok, sok tanítvány van, itt, ott, és másutt   aki talán úgy érzi, nincs meg a képessége, hogy az emberiséget szolgálja, de sok, sok dolgot tud tenni, hogy a bennem lévő Supremet szolgálja. Ez a felajánlásuk vezet manifesztációhoz, az Isten-kinyilvánításhoz.

Külsőleg az értelmetek talán azt mondja, hogy az én súlyemelésem buta, butább, a legbutább dolog. Külsőleg teljesen aláírom az álláspontotokat. De belsőleg tudom, istenien tudom, spirituálisan tudom, hogy nem ostobaság, egyáltalán nem. Ez egy különleges szolgálat, amelyet az emberiségnek felajánlok. Semmi sem olyan fontos, mint az inspiráció. Inspirációból kezdjük utazásunkat; majd törekvés és megvalósulás követi. A bennem levő Supreme megpróbálja az emberi lényeket ösztönözni. Az idős emberek elvből feladták a reményt. Talán csak a napot várják, mikor Isten elszólítja őket. Nincs belső örömük, az öröm, ami fejlődést ad nekünk. Nem hisznek a fejlődésben. Csak visszvonják a pénzt élet-bankjukból, és, amikor felvirrad a nap, amikor minden vissza van vonva, eltűnnek a földi színpadról.

Hetvennégy éves vagyok. Ez egy öreg kor, különösen egy indiai számára. és nagyon, nagyon sok ország van, ahol az emberek nem érik meg a negyvenöt évet. Amerikának szerencséje van. De ugyanakkor mit csinálnak idős korukban az amerikaiak? Meditálnak? Szolgálják az emberiséget? Ha megpróbálod a százalékot megnézni, megdöbbentő tapasztalat lesz, megdöbbentő tapasztalat. Az inspiráció eltűnt. Többé nem él a törekvés. A felajánlás egy régi, elfeledett történet. Mostanra minden eredményük feledésbe feledésbe merül.

Törekedjünk az utolsó leheletünkig, és ösztönözzünk másokat.

1999-ny-chinmoy_emelés


Sri Chinmoy: Élj az örök mostban  (163-167)