Az Örökkévalóság futói vagyunk / We are Eternity’s runner

Az ima és meditáció mindig a belső futásunkra emlékeztet minket. Az egyetlen különbség a külső és a belső futás között, hogy a belső futásban nincs kijelölt cél vagy végállomás. A külső futásban amint befejeztük – mondjuk – a 100 métert, vége a versenynek. Talán nem nyerünk, de elértük a célunkat. Azonban a belső futásban az Örökkévalóság futói vagyunk.

Belső futásunk feltétlenül segít a külső futásunkban. Ima és meditáció által nagyfokú akaraterőt tudunk fejleszteni, és ez az akaraterő képes segíteni, hogy rendkívül jól teljesítsünk a külső futásunkban. A meditáció csendesség és nyugalom, míg a tudat a futásban csupa dinamizmus.  Ugyanakkor a futó külső sebessége alapjában véve rendelkezik egyfajta nyugalommal és csenddel. Valójában a külső élet, a külső lendület csak akkor lehet sikeres ha a belső nyugalomból ered. Ha nincs belső egyensúly, akkor nem létezhet sikeres külső mozgás. A nyugalom egy láthatatlan erő, és ez az erő mindig kész, hogy a külső futó segítségére siessen.

A belső futó mindig megpróbálja ösztönözni a külső futót. Először a belső futó így szól: “Menj előre, menj előre! Menj tovább, menj tovább!” A külső futó azt feleli: “Hogyan tudok tovább menni, ha nem adod nekem a törekvést és a belső sírást?” Akkor a belső futó megadja a külső futónak a belső sírást, hogy valami nagyszerűt tegyen, és valami jóvá váljon. Ezen a módon, a belső futó inspirációt és törekvést ajánl a külső futónak.

 

Prayer and meditation always remind us of our inner running. The only difference between the outer running and the inner running is that in the inner running there is no set goal or destination. In the outer running, as soon as I have finished one hundred metres, let us say, the race is over. I may not win, but I have reached my goal. But in the inner running, we are Eternity’s runner.

Our inner running definitely helps us in our outer running. Through prayer and meditation we can develop intense will-power, and this will-power can help us do extremely well in our outer running. Meditation is stillness, calmness, quietness, while the running consciousness is all dynamism. Again, the runner’s outer speed has a special kind of poise or stillness at its very heart. So the outer life can be successful only when there is inner poise. Poise is an unseen power, and this unseen power is always ready to come to the aid of the outer runner.

The inner runner is always trying to inspire the outer runner. First the inner runner says, “Go forward, go forward, go ahead, go ahead!” Then the outer runner says, “How can I go ahead if you do not give me the aspiration and inner cry?” Then the inner runner gives the outer runner the inner cry to do something and to become something good. In this way the inner runner offers inspiration and aspiration to the outer runner.

 

sri-chinmoy-jogging


Sri Chinmoy: Külső és belső futás (21); Run and Become: Sri Chinmoy dalát Premik csapata énekli

Reklámok

Ima, meditáció / Prayer, meditation

Az ima
Az igazságkeresők
Megváltásáért van.

A meditáció
Az Isten-szeretők
Felszabadításáért van.

Prayer
Is for the salvation
Of truth-seekers.

Meditation
Is for the liberation
Of God-lovers.

jharna-Kala-undated-240

 


Sri Chinmoy: 27000 Törekvés-Növény (3706); Nirab Amare: Arthada és barátai énekelnek

Amire szükségem van / What I need

“Uram, azt add nekem
Amire szükségem van,
És ne azt, amit akarok!”
Ez az imádság nem pusztán szokásos,
Hanem rendkívüli.

“My Lord,
Give me what I need
And not what I want.”
This prayer is not just ordinary,
But extraordinary!

1994-chinmoy_nadifijiprayerfulsrichinmoy8x12dnscrvfbd4x6 (1).jpg
Sri Chinmoy

Sri Chinmoy: Huszonhétezer Törekvés-Növény (25234); Dream Smiles, Dream Dances: Sri Chinmoy fuvolán játszik

Isten választott Órája / God’s choice Hour (2)

(Terjedelmi okokból a  korábbi bejegyzés folytatása.)

Kérdés: Mi van, ha valaki éhenhal, hogy úgy mondjam, amíg a húsz dollárra vár? Nem fizikai halálról beszélek.

Sri Chinmoy: Ti nem haltok éhen! Senki sem halt meg spirituálisan Istenhez imádkozva. Mindig van belső fejlődés az Isten-megvalósítás felé. Van bárki a földön, aki azt mondhatja: “Imádkoztam Istenhez, de csak éheztem”? Van bárki, aki spirituálisan meghalt Istenhez imádkozva, majd azt kellett mondania: “Isten, imádkoztam Hozzád, de nem törődtél velem”?

Indiai szerzetesek, mint Swami Vivekananda és mások ételt koldulni jártak. Csak mentek utcáról utcára, inen oda, ebből a faluból abba a faluba. Meghaltak? Van bárki, aki meghalt, miközben Istenhez imádkozott? Nincs! Isten ad egy álmot valakinek, hogy vigyen ezeknek a szerzeteseknek banánt, vagy tejet. Ugyanakkor az indiai sadhuk néha azt mondják, hogy semmit sem fognak enni. Nem koldulnak ételt; csak imádkoznak Istenhez. Akkor Isten Maga, vagy Káli Anya, vagy egy másik kozmikus Isten fog álmot adni egy gazdag asszonynak, és mindennap meg megérkezik az étel hozzájuk. Minden nap jön tej, ennivaló, minden, amire szükségük van. A sadhuk azt mondják: “Imádkozom Hozzád, Isten. A Te dolgod. Ha meg akarod tartani az egészségemet, akkor megtartod.” Akkor Isten látja, hogy a legőszintébben imádkoznak, és Isten hoz ételt. Ez történt sadhuk millióival. Mindegyikkel ez történik.

Nem beszélsz a fizikai éhezésről. De látnunk kell, mi után vágyódtok, milyen vágy beteljesüléséért, vajon Isten azt gondolja-e, hogy az a vágy pozitív. Ha Isten nem teljesíti a vágyatokat, az a ti érdeketekben van. Abban az esetben, ha Isten látja, hogy nincs spirituális képességetek, nincs potenciál, akkor biztosan kielégíti a vágyatokat. Ha Isten nem lát valami belső, mélyebb, jelentőségteljesebb dolgot az életetekben, bárkinek az életében, akkor be fogja teljesíteni a nem spirituális vágyat.

Isten sok vágyát teljesíteni fogja a hétköznapi embereknek, akik nem lépnek be a spirituális életbe. De a ti esetetekben még reménykedik abban, hogy képes lesz benneteket magasra, magasabbra a legmagasabbra felvinni, ezért nem elégíti ki bizonyos vágyaitokat. De ugyanazokat a vágyakat, amelyekkel az én  tanítványaim rendelkeznek, Isten bizonyára kielégíti azok számára, akik nem fogadták el a spirituális életet. Azoktól az emberekről Isten azt mondja: “Az ő színvonaluk más. Ők nem törődnek a spirituális fejlődéssel.”

De Isten azt mondja, ti ígértetek valamit. Azt ígértétek, hogy nem lesztek elégedettek, ha egy helyben maradtok. Sokkal magasabbra akartok menni. El fogja hinni Isten az ígéreteteket? Vagy beteljesíti jelenlegi fizikai, mentális vagy vitális vágyaitokat? Az ígéretetek sokkal magasabb, mint a vágyatok. Amikor jó lelkiállapotban vagytok, spirituális hangulatban, az ígéretetek végtelenül magasabb, mint azok a földhöz-kötött vágyak, amelyek néhány napig, vagy néhány hónapig tartanak. Isten mindent tud. Azt mondja: “Ha teljesítem a kicsi vágyatokat, oda lesztek kötve. Ha nem teljesítem földhöz-kötött vágyatokat, akkor az ígéretet, amit Nekem tettetek, ami sokkal magasabb, teljesíteni fogom.” Isten magasabbra akar vinni titeket.

Sok, sok vágyat fog Isten azoknak teljesíteni, akik nem fogadták el a spirituális életet. De a spirituális emberek esetében, és ha különleges az ígéret, amit a lelkük tett, és amit ők maguk tudatosan tettek a lelküknek, akkor Isten azt mondja: “Nagyon magas a céljuk. Ők maguk akarták és tűzték ki célul a legmagasabb célt.” Szeretet, odaadás, feltétel nélküli átadás, ha ez a magasabb cél, amit kitűztek, és most a fizikai, vitális, vagy az értelem meg akar elégedni valami alacsonyabb vággyal, mit fog szegény Isten tenni?

Ha Isten látja, hogy valaki ígéretet tett, hogy felmászik a fa legmagasabb ágára, és azután a vágy kielégítéséért imádkozik, nem fog várni arra az illetőre. Azt mondhatja: “Rendben van, rendelkezz az időddel. De azt akarom, hogy végül teljesítsd az ígéretedet.” Vagy talán megengedi, hogy vegye alacsonyabbra az ígéretét, és azt mondja: “Nem, nem akarok felmászni a legmagasabb ágra, amíg jöhetek és megérinthetem a fát, nekem az elég.” A kereső talán még azt is mondhatja: “Ha a fa közelébe jöhetek, vagy ezer mérföldön belülre jöhetek a fához, elégedett leszek. ” Akkor Isten azt mondja: “Akkor maradj ott.”

De Istennek mindig kell az ígéretünk. Isten akarja az ígéretünket, még ha megszegjük, vagy el is felejtjük. Ma az a legmagasabb cél sincs a fejünkben. De holnap, vagy néhány napon belül, Isten reméli, hogy az a legmagasabb ígéret a felszínre kerül, és mi ismét fel akarunk mászni. Még ha most fel is adjuk az ígéretet, bizonyos idő múlva megint fel akarunk mászni a Himalájára, mert ez az ígéretünk, ez a célunk. Azután Isten vár, azt mondja: ” Rendben, leesel, ma nem akarsz mászni. Tarts pihenőt egy, vagy két hónapra, vagy akár néhány évre. De azután megint próbálj felmászni a Himalájára.”

 

Question: What if someone dies of starvation, so to speak, while waiting for the twenty dollars? I am not talking about physically dying.

Sri Chinmoy: You do not die of starvation! Nobody has died spiritually by praying to God. There is always inner progress towards God-realisation. Is there anybody on earth who can say, “I prayed to God, but I only starved”? Is there anybody who died spiritually by praying to God and then had to say, “God, I prayed to You, but You did not care for me”?

Indian monks, like Swami Vivekananda and others, went begging for food. They were only roaming from street to street, from where to where, from this village to that village. Did they die? Is there anybody who died while praying to God? No! God will give a dream to someone to bring those monks some bananas or milk. Again, Indian sadhus sometimes say they will not eat anything. They are not begging for food; they are only praying to God. Then God Himself, or Mother Kali or another Cosmic God, will give a dream to a rich woman, and every day food will come to them. Every day milk, food, everything they need will come. The sadhus will say, “I am praying to You, God. It is Your business. If You want to preserve my health, then preserve it.” Then God sees that they are praying most sincerely, so God brings food. That has happened to millions of sadhus. To all of them it happens.

You are not talking about physical starvation. But we have to see what you are longing for, for the fulfilment of what particular desire, and whether God thinks that desire is positive. If God is not fulfilling your desire, then it is for your good. Again, if God sees that you have no spiritual capacity, no potential, then God will definitely fulfil your desire. If God does not see something inner, deeper, more meaningful, more fruitful in your life, in anybody’s life, then God will fulfil the unspiritual desire.

There are many desires God will fulfil for ordinary people who have not entered the spiritual life. But in your case, God still hopes that He will be able to take you high, higher, highest, so that is why God does not fulfil certain desires of yours. But the same desires that my disciples have, God would definitely fulfil for people who have not accepted the spiritual life. About those people, God says, “Their standard is different. They do not care for spiritual progress.”

But God says that you have promised something. You have promised that you are not going to be satisfied if you stay in one place. You want to go much higher. Will God believe your promise? Or will God fulfil your present physical, mental or vital desire? Your promise is infinitely higher than your desire. When you are in a good mood, a spiritual mood, your promise is infinitely higher than the earth-bound desire that you have for a few days or a few months. God knows everything. He says, “If I fulfil your little desire, then you will be caught there. If I do not fulfil your earth-bound desire, then the promise that you have made to Me, which is infinitely higher, I am going to fulfil.” God wants to take you higher.

Many, many desires God will fulfil for people who have not accepted the spiritual life. But if they are spiritual people, and if there is a special promise that their soul has made, and that they themselves have consciously made to their soul, then God says, “Their goal is very high. They themselves wanted and aimed at that higher goal.” Love, devotion, unconditional surrender: if that is the higher goal they aimed at, and now the physical, vital or mind wants to be satisfied by fulfilling a particular lower desire, what will poor God do?

If God sees that someone made a promise to climb up to the highest branch of the tree and then started to pray for the fulfilment of desire, God will not wait for that individual. He may say, “All right, take your time. But I want you to fulfil your promise eventually.” Or He may allow the person to lower his promise and say, “No, I do not want to climb to the highest branch; as long as I can come and touch the tree, it is enough.” Perhaps the seeker will even say, “If I can come near the tree, or come within a thousand miles of the tree, I will be fulfilled.” At that time God says, “Then stay there.”

But our promise God always wants. God wants our promise, even if we break or forget our promise. Today that highest goal is out of our mind. But tomorrow, or in a few days, God hopes that again that highest promise will come to the fore, and once again we will want to climb up. Even if right now we are giving up the promise, after some time we will once again want to climb up the Himalayas, because that is our promise that is our goal. Then God waits. He says, “All right, you fell down; you do not want to climb today. Take rest for a month or two, or even for a few years. But then, again try, try to climb up the Himalayas.”

2004-ny-chinmoy.jpg
Sri Chinmoy

Sri Chinmoy: Túl azon, hogy szeretem, nem szeretem (69-75); Sangit Surabhi együttes énekel a 2018-as Apák napján

Isten választott Órája / God’s choice Hour

Kérdés: Guru, ha őszintén kelsz fel, imádkozol és meditálsz, akkor a lélek miért nem ad neked elegendő belső édességet, vagy bátorítást, hogy érezd, érdemes?

Sri Chinmoy: Gondoljunk a földművesre. Amikor a magot elülteti, hónapokig kell várnia, hogy a palántát meglássa. Itt nekünk is várnunk kell. Miért használjuk az ‘Isten választott Órája’ kifejezést? Nem azt mondjuk hogy ‘az én órám’. A helyes dolgot tesszük, de a választott óra még nem jött el. A tűzhelyhez megyünk és megpróbáljuk bekapcsolni. Majd mondjuk: “Minden nap próbálom begyújtani. Hogy lehet, hogy nem gyullad be?” De ha kicsit jobban elfordítjuk, végül megjelenik a láng.

A farmer elülteti  magot. Minden nap kimegy a mezőre és locsol, locsol és locsol. Végül megelégelheti. Azt mondja “Ez meg mi? Ha lene valami csíráznivaló itt, mostanra már kikelt volna.” Ilyen a mi türelmetlenségünk.

De a legmagasabb ima azt fogja mondani:  “Isten talán valami mást akar adni nekem. Nem teljesíti ezt a vágyamat. Talán valami másra gondol, és azt a bizonyos dolgot adja nekem, automatikusan megkapom azt is, amit óhajtottam.” Mi nem vagyunk ilyen bölcsek. Azt kellene mondanunk:  ” A saját érdekemben nem adja meg nekem, de fog adni valami mást. Ha megkapom azt a bizonyos dolgot, amiről most még sejtelmem sincs, akkor automatikusan teljesülni fog ez a mostani vágyam is.”

Rendelkezünk ezzel a türelemmel? Rendelkezünk ilyen bölcsességgel, a bölcsességgel, hogy egyek legyünk Isten Akaratával? Nem! Ehelyett megkérdezzük, Isten miért nem adja nekünk azt, amiért imádkozunk. Tudnunk kell, hogy vagy a helyes dolgot tesszük, de az óra még nem jött el, vagy nem a helyes dolgot tesszük. Talán megváltoztatja az elképzelésünket és azt mondja, másfajta imát ajánljunk, vagy más meditációt végezzünk.  Vagy talán ad valamit, ami minden imánkat be fogja teljesíteni.

Ez mindenki életében megtörtént. Életünk folyamán valamennyien látjuk, hogy néha egy ima, vagy vágy nem teljesül be, és Istent átkozzuk! De azután beteljesíti másik vágyunkat ami a korábbi vágyat is magában foglalja. Akkor sokkal többet ad nekünk. Néhány  hétköznapi ember húsz, vagy harmin dollárért imádkozik. Nagy szükségük van rá, nagyon nagy. majd mi történik? Nem kapják meg, emikor szükségük van rá. Olyan keményen imádkoztak hogy azt a pénzösszeget megkapják. Azután három, vagy hat hónap múlva, habár majdnem meghaltak, hogy húsz, vagy harminc dollárt kapjanak, helyette négyszáz, vagy ötszáz dollárt kapnak! Isten Órája jött a semmiből egy biztosítási kötvény formájában, vagy valaki megadta a kölcsönkért pénzt, vagy valami más történt. Az ő pénzük volt, de teljesen megfeledkeztek róla, vagy nem várták. Isten Órájában visszajön. Amikor húsz dollára van szükségük, kétszáz dollárt látnak visszajönni. A leghalványabb elképzelésük sem volt arról, hogy jön, de valahogy jött.

Esetetekben is, ezt a bizonyos vágyat Isten nem teljesíti, vagy nem jött még el az ideje, hogy teljesítse. A vágyatok az, hogy legyen húsz dollárotok, mondjuk Isten választott Órájában olyan mértékben fogja az imátokat beteljesíteni, hogy négyszáz dollárt ad nektek. Akkor az első vágyatok, ami volt, már automatikusan beteljesedett.

Question: Guru, if you are sincerely getting up and praying and meditating, why is it that the soul does not give you enough inner sweetness or encouragement to make you feel that it is worthwhile?

Sri Chinmoy: Let us think of the farmer. When the farmer sows the seed, he has to wait for months to see the plant. Here also we have to wait. Why do we use the expression ‘God’s choice Hour’? We do not say ‘my hour’. We are doing the right thing, but the choice hour has not yet come. We go to the village stove and we try to light it. Then we say, “I have been trying to light it every day. How is it that it does not ignite?” But when we turn it a little more, finally the flame comes.

The farmer sows the seed. Every day he is going to the field and watering, watering. Eventually he may become fed up. He will say, “What is this? If there had been something to germinate, by this time it would have germinated.” This is our impatience.

But the highest prayer will say, “Perhaps God wants to give me something else. He is not fulfilling this particular desire of mine. Perhaps He has something else in mind, and if that very thing He gives, then automatically I will get my wish also.” That wisdom we do not have. We should say, “He is not giving me this for my own good, but He will give me something else. When I get that particular thing, which I am not even aware of right now, then automatically my present desire will be fulfilled also.”

Do we have that kind of patience? Do we have that kind of wisdom, the wisdom to be one with God’s Will? No! Instead, we ask why God is not giving us what we pray for. We have to know that either we are doing the right thing, but the hour has not come, or we are not doing the right thing. Perhaps He will change our mind and tell us to offer some other prayer or do some other type of meditation. Or perhaps He will give us something which will fulfil all our prayers.

This has happened in everybody’s life. In our life we will all see that sometimes one prayer or desire is not fulfilled, and we curse God! But afterwards He will fulfil another desire of ours that encompasses our previous desire. At that time He gives us much more. Some ordinary people pray for twenty or thirty dollars. They need it badly, very badly. Then what happens? They do not get it when they need it. They pray so hard to get that particular amount of money. Then, after three months or six months, although they were dying to get twenty or thirty dollars, they receive four hundred or five hundred dollars instead! God’s Hour has come out of the blue in the form of an insurance policy, or somebody has returned money they borrowed, or something else has happened. It was their money, but they totally forgot about it or they did not expect it. At God’s Hour it comes back. When they are in need of twenty dollars, they see two hundred dollars coming back. They had not the slightest idea that it was going to come, but somehow it came.

In your case also, this particular desire God is not fulfilling, or the time has not come to fulfil it. Your desire is to have twenty dollars, let us say, but at God’s choice Hour He will fulfil your prayer in such a way that He will give you four hundred dollars. Then the first desire that you had is already automatically fulfilled.

12342685_1091700440870949_1466180177343024339_n.jpg

 


Sri Chinmoy: Túl azon, hogy szeretem, nem szeretem 65-69; Satyam Eva Jayate: Sri Chinmoy dalait éneklik a 2018-as apák napján a tanítványok

 

Miért szükséges imádkoznunk / Why is it appropriate to pray

Kérdés: Miért szükséges imádkoznunk, ha a Supreme egyébként is teljesen tisztában van az összes szükségletünkkel?

Sri Chinmoy: Ha az ima által kapunk valamit, az csak emeli az értékét az életünkben. Elmondhatjuk a világnak: „Imádkoztam érte és ezért kaptam meg.” Isten mindent lát, és kész feltétel nélkül adni számunkra. De ha mi külsőleg kérünk tőle valamit, és Ő azt megadja, akkor miénk a dicsőség. A gyermek így szól az anyjához: „Éhes vagyok” – és ő enni ad neki. Ekkor a gyermek elmondhatja a világnak: „Nézzétek, ilyen közelségben és belső kapcsolatban vagyok édesanyámmal.”. Valójában az anya saját magától is táplálta volna a gyermekét, de az a tény, hogy kérte és az anyja hallgatott a kérésére, nagyobb örömet nyújtott a számára. Azt jelzi, hogy mindig rendelkezésére áll.

Egy versenyen, ha valaki nagyon keményen küzd és végigfutja a teljes távot, olyan nagy örömet jelent, amikor a versenyigazgató trófeát ad át a számára. Nagy erőfeszítéssel futott, ezért úgy érzi, megérdemelte a díjat. Isten megadhatna mindent feltétel nélkül. De mi nem lennénk boldogok. Nagyobb elégedettséget okoz, ha úgy érezzük, hogy tettünk érte valamit.

Ebben az esetben imánk beteljesüléseként megkaptuk a trófeát, ugyanakkor az a tény, hogy úgy érezzük, imádkoznunk kell Istenhez azért amit szeretnénk, azt jelenti, hogy különállónak érezzük magunkat tőle. Azt érezzük, hogy Isten van valahol, mi pedig valahol máshol vagyunk. Sosem gondolunk rá, hogy körülöttünk vagy mellettünk van. ha azt éreznénk, hogy mi és Isten egyek vagyunk, akkor az ima kérdése fel sem merülne, mivel a mi szükségletünk az Ő szükséglete lenne.

Az ima megerősíti meghittségünket Istennel. A meditáció pedig megerősíti a Vele való egységünket. Mielőtt eggyé válnánk, bizalmas kapcsolatot kell Vele kiépítenünk. Először éreznünk kell, hogy mi és Isten meghitt barátok vagyunk, csak ezután tudjuk létrehozni egység-valóságunkat. Mielőtt meditálunk, ha imádkozunk néhány másodpercet, bizalmas kapcsolatot hozunk létre Supreme-mel. Azután, ha elkezdünk meditálni, már abban a helyzetben vagyunk, amiben kifejleszthetjük a Vele egység-valóságunkat.

Question: Since the Supreme is fully aware of all of our needs, why is it appropriate to pray?

Sri Chinmoy: If we get something through prayer, it only increases its value in our life. We can tell the world, “I prayed for it. That is why I got it.” God sees everything and is ready to give us unconditionally. But if we outwardly ask Him for something and He gives it to us, then we get the glory. A child tells his mother, “I am hungry,” and she feeds him. Then the child will be able to tell the world, “Look, I have this kind of closeness and inner connection with my mother.” Yes, the mother would have fed the child on her own, but the fact that he asks and his mother listens to his request gives him more joy. It means that she is at his beck and call.

In a race, if somebody tries very hard and runs the whole course, he will be so delighted when the race director gives him a trophy. He has run with such effort. Therefore, he feels that he has earned the trophy. God can give everything unconditionally, but we will not be happy. We get more satisfaction when we feel that we have made some effort. Here the fulfilment of our prayers is the trophy.

Again, the very fact that we feel we have to ask God for what we need means that we feel separated from Him. We feel that God is somewhere and we are some-where else. We never think that He is around or beside us. If we felt that we and God were one, then the question of prayer would not arise, for our needs would be His Needs.

Prayer intensifies our intimacy with the Supreme. Meditation, on the other hand, increases our oneness with the Supreme. Before we become one, we have to acquire intimacy. First we have to feel that we and God are intimate friends; only then can we realise our oneness-reality with God. Before we meditate, if we pray for a few seconds, then we are developing our intimate connection with the Supreme. Then, once we start meditating, we are in a position to develop our oneness-reality with Him.

English homepage here.

1994-gratitude-chinmoy
Sri Chinmoy

 


Sri Chinmoy: Megvilágosító válaszok Válogatott kérdések és válaszok I (71-73); Jani jani Jiban Amar: Sri Chinmoy dalát a Temple Song Hearts együttes énekli

 

Állandó csendes ima / Constant silent prayer

Az állandó csendes ima
Fentről
Álom-hajót kap
Arany-vitorlákkal.

Constant silent prayer
Receives a dream-boat
With golden sails
From Above.

English homepage here.

12196197_446569795527249_9222448476466648869_n.jpg
Sri Chinmoy

Sri Chinmoy:   Huszonhétezer Törekvés-Növény (14324); Radha Binodini: A Temple Songs Hearts együttes Sri Chinmoy dalát adja elő

Szíved felszálló imái / Your heart’s climbing prayers

Ó, éhes, hajléktalan emberiség,
Meg tudod, és meg is kell
Változtatnod a sorsod.
Hogyan?
Csak legyen teljes hited
Szíved felszálló imáinak
Beteljesedésében.

O hungry, homeless humanity,
You can and you must
Change your fate.
How?
Just have complete faith
In the fulfilment
Of your heart’s climbing prayers.

1995-chinmoy2a.jpg


Sri Chinmoy: Tízezer Virág-Láng (4727), Sri Chinmoy fuvolán játszik a Music if the Aspiration Heart albumon

Ne imádkozz haszontalan dolgokért / Don’t pray for useless things!

Ne imádkozz haszontalan dolgokért!
Szomorúságodra,
Ha nem erős meglepetésedre,
Megkaphatod azokat a haszontalan dolgokat,
Amiért imádkoztál.

Don’t pray for useless things!
To your sorrow,
If not to your strong surprise,
You may be blessed with the useless things
That you prayed for.

8-4-1985-sri-chinmoy-2.jpg
Sri Chinmoy festménye

 


Sri Chinmoy: Tízezer Virág-Láng (3786), Muasic of the Aspiration Heart: Sri Chinmoy fuvolán játszik