Mindig a szíved használd / Always use the heart

Mindig a szíved használd! A szív mindig újdonságot hordoz, míg az értelem régiséget. A második napra az értelem minden lelkesedését elveszíti, mert úgy érzi, hogy minden túlságosan régi, a szív számára azonban minden nap új, mint az égbolton a nap. Amikor a nap felkel, az értelem nem törődik vele, hogy a napra nézzen, mert úgy érzi, hogy az ugyanaz a régi nap. Hogy a nap a hullámok közül jön fel, vagy a felhők közül, az értelmet nem érdekli. A szív ellenben várja a napot. Azt mondja: “Mikor jön? Mikor jön? Mikor jön?” Ha a szívet használjuk arra , hogy Istennek engedelmeskedjünk, hogy Istennek eleget tegyünk, akkor minden új. Mindennap, még ha külsőleg ugyanazokat a dolgokat tesszük és látjuk is, a szív folyton új örömet érez.

Amikor hálaszívedet adod, az kiterjed, és amikor kiterjed, eggyé válik Isten Egyetemes Valóságával. Korán reggel, mielőtt meditálnál, adj annyi hálát, amennyit csak lehet. Ajánld fel lélekteli könnyeidet egyszerűen azért, hogy azzá váltál, ami vagy. A hála képessé  tesz, hogy megérezd, mi Isten Akarata. Ha hálát adsz, Isten Akarata fog cselekedni benned és általad, és Isten megtesz mindent benned és általad.

Always use the heart. The heart is always carrying newness, whereas the mind is carrying oldness. For the mind, there is no newness. By the second day, the mind loses all its enthusiasm because it feels that everything is too old, too old, too old. But for the heart, every day is new, like the sun. As I said earlier, when the sun rises, the mind will not care to look at the sun because the mind feels that it is the same old thing. Whether the sun is coming out of the water or out of the clouds, the mind does not care. But the heart is waiting for the sun. The heart says, “When will it come? When will it come? When will it come?” The heart’s eagerness always sees newness in everything. If we use the heart to obey God, to please God, then everything is new. Every day, even though we are doing and seeing the same thing outwardly, the heart is constantly feeling new joy, new joy, new joy.

 When you offer your gratitude-heart, then it expands; and when it expands it becomes one with God’s Universal Reality. Gratitude-heart blossoms like a flower. When the flower is fully blossomed, then you appreciate and admire it. In your case also, when your heart of gratitude blossoms, immediately God is pleased. So if you offer gratitude to God for what He has already done for you, then naturally God’s sweet Will will operate in and through you. Early in the morning, before you meditate or do anything, offer as much gratitude as possible; offer your soulful tears just because you have become what you are now. If you do this, eventually you will become infinitely more than what you are now. So gratitude will be able to make you feel what God’s Will is. God’s Will will act in and through you and God will do everything in and through you, and for you, if you offer gratitude.

English homepage here.

guru-gratuliert-nirmala2.jpg
Sri Chinmoy

 


Sri Chnmoy: Az isteni hős (339), Ecstasy’s Heart-Garden: Sri Chinmoy zongorán játszik. (Sri Chinmoy’s Peace Concert at Prospect Heights High School, Brooklyn)

Reklámok

Az igazság túl van az érvelésen / Beyond Reason Is Truth

Amikor megtámad a kétség, megpróbálja azt éreztetni veled, hogy jó dolog kételkedni. Így szól: “Kételkedj csak, amennyit tudsz! Csak akkor fedezheted fel a valóságot.” A kétség elküldi legjobb barátját, az érvelő elmét, hogy lakjon veled. A magyarázó elme eljön, és azt mondja neked, hogy ő nyújthatja neked a legnagyobb elégedettséget és beteljesülést. A spirituális életben azonban az érvelő elme hasztalan, a kétség pedig több, mint hasztalan.

Az intellektuális élet jó, és segítségedre van, mielőtt belépsz a spirituális életbe. De ha elkezdtél koncentrálni, meditálni és belső, magasabb törekvésed segítségével belső tapasztalatokat szerezni, nem szabad elfogadnod az érvelés lakomáját.

Kezdetben számos dolog a segítségünkre van, de később ezek akadállyá válhatnak. A vágy segítségünkre volt, amikor kiemelt a letargia világából, de kerékkötővé válik, amikor be akarunk lépni a spiritualitás világába. Ha már szert tettünk némi értelmi képességre, el kell kezdenünk túlszárnyalni az elme általi rabszolgaságunkat, fentről lehozva a Kegyelmet, hogy világosítsa meg értelmünket. Messzebbre, mélyebbre és magasabbra kell mennünk az okfejtés világánál, messze túl az érvelő, vagy intellektuális elmén. A magyarázó elmét a Legfelsőbb Úr elkötelezett eszközévé kell változtatni.

Ha az értelemben élünk, mindig megpróbáljuk körülírni az Igazságot. Képtelenek leszünk valódi formájában látni azt. Csak a lekünkben élve leszünk képesek az Igazságot a maga teljességében megragadni. Az igazság túl van az okfejtésen. Az érvelés fénye nagyon korlátozott, míg az, amit mi akarunk, és amire szükségünk van, az végtelen Fénnyel rendelkezik. Amikor a végtelen Fény felvirrad, az érvelés darabjaira hullott.

Legfelsőbb Uram,
Ember-alkotta vulkán-értelem
Voltam,
De most Isten-alkotta
Szív-forrás
vagyok.

English homepage here.

When doubt assails you, it will try to make you feel that it is good to doubt. It will say, “Doubt as much as you can. Only then can you discover the reality.” Doubt will send its best friend, the reasoning mind, to live with you. The reasoning mind will come and tell you that it can offer you the greatest satisfaction and fulfilment. But you have to know that in the spiritual life the reasoning mind is useless and doubt is worse than useless. But in the spiritual life the reasoning mind is useless, and doubt is worse than useless.

Intellectual life is good and helpful before you have entered into spirituality. But once you have to started concentrating and meditating and getting inner experiences on the strength of your inner and higher aspiration, you must not accept the feast of reason.

In the beginning many things may help us, but later they may become obstacles. Desire was a helper when it raised us out of the world of lethargy. But it became a hindrance when we wanted to enter into the world of spirituality. Developing the reasoning mind is necessary for those who do not have any brain at all, who will not be able to grasp any truth, who are little better than animals in their understanding. But once we have some mental capacity, we must begin to transcend our servitude to the mind by bringing down the Grace, Peace and Light from above to illumine the mind. We have to go farther, deeper and higher than the world of reason, far beyond the reasoning or intellectual mind. The reasoning mind has to be transformed into a dedicated instrument of the Supreme.

If we live in the mind, we will constantly try to circumscribe the Truth; we will never be able to see the Truth in its proper form. Only if we live in the soul will we be able to embrace the Truth as a whole. Beyond reason is Truth. Beyond the boundaries of the reasoning mind are Truth, Reality and Infinity. Reason has very limited Light, whereas what we want and need has infinite Light. When infinite Light dawns, reason is broken into pieces.

My Supreme,
A man-made volcano-mind
I was, 
But I am a God-made
Heart-fountain.

435-jharna-kala.jpg
Sri Chinmoy festménye

 


Sri Chinmoy Az isteni hős (194-195), Nath, Nath, Nath: Sri Chinmoy dalát a Mountain Silence együttes énekli

Mentális út – szív útja/ Menthal path – path of the heart

Kérdés: Mit értesz azalatt, amikor a mentális utat említed a szív útjával szemben?

Sri Chinmoy: A különbség meglehetősen figyelemreméltó. Amikor a szívben, a szívvel és a szívért élünk, mindig úgy érezzük, hogy képesek vagyunk a világot elfogadni, és a szenvedő világ részévé válni. De ha az értelemben vagyunk, bíráljuk a többieket, és azt gondoljuk, hogy mi tökéletesek vagyunk. Ha az értelemben maradok, téged tökéletlennek látlak, magamat pedig tökéletesnek. De ha a szívben élek, azt fogom érezni, hogy a magaménak, teljesen a sajátom kell éreznem amid van, és ami vagy. Ha a szívben maradunk, eggyé válunk. Tökéletlenségeidet a saját tökéletlenségeimként kell elfogadnom. És ha te is a szívedben élsz, tökéletlenségeimet a saját tökéletlenségeidként fogod venni. Ha pedig boldog vagy, mert valami nagyot tettél, azt fogom érezni, hogy én tettem, és fordítva is így lesz.

De ha az értelemben vagyunk, állandóan kételkedünk másokban. Nem tudjuk mások örömét a sajátunkként elfogadni. Azonnal megtámad bennünket a féltékenység, bizonytalanság, és a tisztátalanság. Ha a szívben vagyok, azonnal azt érzem, hogy Isten teremtménye vagy. Szeretnünk kell egymást, eggyé kell válnunk, elválaszthatatlanul eggyé. Ezen a módon tudjuk megoldani az összes problémánkat. Máskülönben, ha elkezdek benned kételkedni, jó vagy-e vagy sem, az a mentális vita soha nem ér véget.

Az egység érzése a szívben, ha egyszer elkezdődik, soha nem ér véget. Amint belépünk a folyóba látjuk, hogy a folyó az óceánba folyik, és végül magává az óceánná válik. Az értelem mindig a mások rossz tulajdonságait próbálja észrevenni. Kinek boldog az értelme, ha látja, hogy valaki más valami dicsőséges dolgot ért el? Senkié. De ha a szívben élsz, úgy fogsz viselkedni, mint egy gyermek. A gyermek olyan boldog, ha az apja elér valamit, és az apa olyan boldog, ha a gyerekének sikerül valami. Ezért egyszerű út a szív útját követni.

Kérdés: Köszönöm. Hasznos ez a megkülönböztetés. Egyes hagyományok, illetve néhány tanító szerint az értelem útja olyasmit jelent, mint a jnana jóga.

Sri Chinmoy: Az értelemnek megvilágosodásra van szüksége. Két szoba van. Egyik a szív-szoba, másik az értelem-szoba. A szív-szobában már világosság van. Ezért a szív-szobába kell belépnünk, és onnan vinni fényt az értelem-szobába. De ha az értelem-szobába megyünk először, és látjuk, hogy megvilágítatlan, hogy fogunk oda fényt hozni? Bölcsnek kell lennünk. Ha az értelem-szobába lépünk, és ott maradunk, soha nem jövünk a szív-szobába. De ha a szív-szobába lépünk, bőséges mennyiségben jutunk fényhez, végül pedig mérhetetlen mennyiségű fényt kapunk. Csak akkor fogunk az értelem-szobába menni. Nem fogjuk semmibe venni az értelem-szobát. Éppen csak bölcsnek kell lennünk. Jelenleg a szív-szobában kell maradnunk, hogy fényt és üdvösséget gyűjtsünk. Eljön majd az idő, amikor az értelem-szobába lépünk. A földön semmi sem marad örökké tökéletlen. De nagyon bölcsnek kell lennünk. Kezdetben csak azokat a dolgokat kell elfogadnunk, amelyek ösztönzőek, törekvőek és megvilágosítóak.

Question: What do you mean when you talk about a mental path versus the path of the heart?

Sri Chinmoy: The difference is quite noticeable. When we live in the heart, with the heart and for the heart, we always feel we can accept the world and become part and parcel of the suffering world. But when we are in the mind, we start criticising others and thinking that we are perfect. If I remain in the mind, I will see you as imperfect and myself as perfect. But if I live in the heart, then I will feel that what you have and what you are I have to claim as my own, very own. If we remain in the heart, we become one. Your imperfections I must accept as my own imperfections. And if you also live in the heart, you will take my imperfections as your own imperfections. Then if you are happy because you have done something great, I will feel that it is I who have done it and vice-versa.

But when we are in the mind, we are constantly doubting others. We cannot accept others’ joy as our own. Immediately, jealousy, insecurity and impurity attack us. If I am in the heart, then immediately I feel that you are God’s creation. We have to love each other, we have to become one, inseparably one. In this way we can solve all our problems. Otherwise, if I start doubting you, whether you are a good person or not, then this mental argument never ends.

The feeling of oneness inside the heart, once it starts, never ends. Once we enter into the river, we see that the river is flowing into the ocean and finally it becomes the ocean itself. But if the river does not flow, it becomes a stagnant pool. The mind is always trying to see the negative qualities of others. Whose mind is happy when it sees somebody else achieving something glorious? Nobody’s. But if you live in the heart, you will act like a child. A child is so happy when his father achieves something and the father is so happy when his child achieves something. So the simple way is to follow the path of the heart.

Question: Thank you. That’s a useful distinction to make. Some traditions or some teachers have used the notion of the path of the mind to mean something like jnana yoga.

Sri Chinmoy: The mind needs illumination. There are two rooms. One is the heart-room; one is the mind-room. The heart-room already has light in it. So we have to enter into the heart-room and then take the light from there to the mind-room. But if we enter into the mind-room first and find that the mind-room is unlit, how are we going to bring light into it? We have to be wise. If we enter into the mind and stay there, we will never come to the heart-room. But if we enter into the heart-room, we will get illumination in abundant measure and then finally in measureless measure. Then only shall we enter into the mind-room. We are not going to neglect the mind-room. Only we have to be wise. For the time being, we have to remain inside the heart-room in order to collect light and bliss. Then there shall come a time when we shall enter into the mind-room. Nothing on earth will remain imperfect. But we have to be very wise. Only the things that are inspiring, aspiring and illumining we have to accept in the beginning.

(English version click here)

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

world-harmony 11.jpg
Világ-Harmónia: Sri Chinmoy festménye

 


Sri Chinmoy válaszol 18. rész (71-75), Agnikana együttese énekel a 2017. október 11-i Mahashamadi évfordulón New Yorkban