elfogadás

Igaz, hamis és a fanatikus tanítványok

Minden spirituális Mesternek háromfajta tanítványa van; igaz tanítványok, hamis tanítványok és fanatikus tanítványok. A fanatikus tanítványok igazából nem hiszik el, amit Mesterük mond. Nem hisznek fenntartás nélkül Mesterükben, de a világgal azt akarják éreztetni, hogy igen. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az egész világ higgye, hogy amit Mesterük mond, az a legfelsőbb evangélium, de egy szikrányi igaz hitük sincs Mesterükben. A fanatikus tanítványok csak meg akarják mutatni a világnak, hogy mennyi hitük van és mennyire közel állnak Mesterükhöz.

A hamis tanítványok úgy érzik, hogy bármikor bármit tesznek is a Mesterért, azzal óriási szívességet tesznek neki. Úgy érzik, hogy a Mester a vízbe fúlás határán volt, és ők juttatták épségben a partra. Bár ezek az embereknek a maguk módján valóban őszinték és törekvőek lehetnek, nem igaz tanítványok.

Azok, akiknek nehezükre esik elfogadni a Mester nézeteit, ugyancsak hamis tanítványok. Úgy érzik, hogy az igazságot meg kell indokolni és értelmileg fel kell fogni. Ha a Mester mond nekik valamit, azonnal azt kérdezik: “Miért? Miért? Miért?” Mindig indoklást kérnek. Míg elméjüket meg nem győzik, hogy amit a Mester mondott az igaz, vagy hogy a Supreme-tól jött, addig semmit sem tesznek, amit a Mester kért tőlük. De ha a Mesternek állandóan ilyenfajta üzeneteket kell ismételgetnie, hogy néhány tanítvány elméjét meggyőzze, ha egész életét azzal kell töltenie, hogy viselkedését igazolja, akkor soha semmit sem fog tudni tenni ezekért a tanítványokért. Csak értékes idejüket vesztegetik, és a Mester is vesztegeti értékes idejét. Az elmét csak egy röpke pillanatra lehet meggyőzni. A Mester órákat tölthet azzal, hogy az elmét meggyőzze, de rövid időn belül ugyanaz az elme újra kételkedni kezd a Mesterben.

Nagyon gyakran ezek a tanítványok nem is akarnak valódi indoklást, csak a “hatalmas bölcsességüket” akarják fitogtatni. Vagy úgy érzik, hogy a kérdéseket, melyeket feltesznek, még soha senki sem tette fel, és hogy a kérdések maguk halhatatlanok maradnak. De szeretném elmondani, hogy ebben a világban már minden kérdést feltettek, és már minden kérdést megválaszoltak. Amikor egy tanítvány feltesz egy kérdést, csupán néhány szót változtat meg egy előzőleg már feltett kérdésben, és amikor a Mester megválaszolja azt, ő is csak néhány szót változtat meg. Itt a Földön semmi sem új. Valamennyi kérdést már keresők milliói tették fel millió alkalommal, és a valódi spirituális Mesterek már valamennyi választ megadták. Semmi sem új, csak más-más kifejezéseket, szavakat és nyelvezetet használunk.

Ha a Mester mond valamit, amit értelmileg nem tudsz felfogni, meditálj rá. Meg fogod érteni a Mester megállapításának belső jelentését. De azzal, hogy belekötsz, vagy kielégítő értelmi magyarázatot követelsz, csak az értelmi kíváncsiságodat elégíted ki. Ugyanakkor a szó szoros értelmében beszennyezed azoknak a tiszta szívét, akik létrehozták egységüket a Mesterrel, vagy akik meg akarják valósítani az egységüket vele. A legfelsőbb spirituális szempontból nézve, ha a Mester azt mondja, hogy valami fekete, akkor a tanítványai úgy fogják érezni, hogy az a dolog fekete, még akkor is ha fehér. Most azt mondhatod, hogy a fekete az fekete és a fehér az fehér. De a legfelsőbb spirituális szempontból, ha egy megvalósult Mester valamit feketének lát, és ha be tudsz lépni a tudatába és azt a dolgot te is feketének tudod látni, akkor abban a pillanatban belső egységedet építed a Mesterrel; és ez az Istenmegvalósítás kezdete.

Tanítványaimnak azt mondom: “Ha úgy érzitek, hogy az, ahogy ti látjátok az igazságot erőteljesebb, vagy valódibb, lehet, hogy egyetértek veletek, csak hogy a bonyodalmakat elkerüljem. Mikor azt mondom: “Tegyétek meg ezt”, és ti azt mondjátok: ”Nem, nem ez helytelen”, akkor azonnal egyet fogok veletek érteni. Tudom, hogy nem tévedek, de nem akarok vitatkozni. Egyszerűen csak várni fogok, hogy a lelketek előtérbe jöjjön és megéreztesse veletek, hogy igazam volt. Néha a tanítvány azt érzi: “Ugyan mit tudhat erről Guru?” vagy “Ugyan mit tud Guru a külső életről?” Rendben van, akkor hallgatok. De egy nap a lelkük előtérbe jön majd és megmondja nekik, hogy igazat mondtam, teljesen igaz.

Igaz tanítványok azok, akik minden pillanatban a Mester szemével látják az igazságot és a Mester szívével érzik az igazságot. Az igaz tanítvány és a valódi Mester között nincs elkülönültségérzés. Az igaz tanítványok vagy már létrehozták egységüket a Mesterrel minden tudatszinten, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig, vagy pedig azért könyörögnek, és azon próbálkoznak, hogy létrehozzák elválaszthatatlan egységüket a Mesterrel. Nem az elméjüket használják a Mesternek igazának megítélésére, hanem a szívüket használják, hogy eggyé váljanak a Mester bölcsességével. Ha valaki érzi a Mester szavainak hitelességét és valódiságát, mindenképpen eléri a Mester tudatát. Az igaz tanítványoknak nem kell elmagyarázni, hogy a Mester miért mondta ezt vagy tette azt. Ők mindig érzik, hogy Mesterük a helyes dolgot teszi, és tudják, hogy mindent értük tesz. Sőt mi több, az igaz tanítvány minden pillanatban készen áll Mesterével küzdeni a tudatlanság ellen, és érzi, hogy a Mester nem saját üdvösségéért küzd, hanem a tanítvány üdvösségéért.

Az Istenmegvalósítás Isten Kegyelmével, a Guru kegyelmével és a kereső törekvésével érhető el. Isten kegyelme az eső. A Guru kegyelme a mag. A kereső törekvése a művelés folyamata. Lám, a bő termés a megvalósulás!

jharna-kala-26-2-1975-e1350235792436


Sri Chinmoy: Mester és tanítvány 20-21

 

Reklámok

Mosoly, szeretet és elfogadás

Mosolyogjatok barátaim, lelkes barátaim, mosolyogjatok. Mosolyogjunk. Igaz, világunk tele van szenvedéssel és gyötrelmes kínokkal, de ez még nem ok arra, hogy ne mosolyogjunk. Mosolyognunk kell, hogy a világot a szenvedés terhétől megszabadítsuk. Mosolyognunk kell, hogy enyhítsük kimondhatatlan kínjait.

Szeressetek, barátaim, lelkes barátaim, szeressetek. Szeressünk. Igaz, világunk tele van gyűlölettel és hitetlenséggel, de ez még nem ok arra, hogy ne szeressünk és ne higgyünk. Szeretnünk és hinnünk kell, hogy kiszárítsuk a gyűlölet tengerét. Szeretnünk és hinnünk kell, hogy széttörjük a hitetlenség hegyének szikláit és csúcsait.

Fogadjátok el barátaim, lelkes barátaim, fogadjátok el. Fogadjuk el. Igaz, világunk becsapott és elárult minket, mégis el kell fogadnunk a világot, mert szent kötelességünk megváltoztatni a világ arcát. Mindaddig, amíg nem fogadjuk el a világot, nem tudjuk átformálni, ezért sajátunknak, teljesen a sajátunknak kell elfogadnunk, hogy átalakíthassuk.

Végül pedig ne felejtsünk el Szeretett Supreme-unkra mosolyogni, ne felejtsük el szeretni és elfogadni Őt, mert Ő Örökkévalóságunk sajátja, és mi az Ő Örökkévalóságának sajátjai vagyunk.

Azért kell mosolyognunk Szeretett Supreme-unkra, mert Ő istenien nagy. Azért kell szeretnünk Szeretett Supreme-unkat, mert Ő a legeslegjobb. Azért kell elfogadnunk Szeretett Supreme-unkat sajátunkként, mert Örökkévalóságának kiválasztott eszközei vagyunk. A saját Módján tetszeni, megörvendeztetni és beteljesíteni Őt – mindannyian ezért láttuk meg a napvilágot. Ő a Forrásunk. Benne látjuk, Benne érezzük, Benne teljesítjük be utazásunkat.

Mosolyogj, szeress és fogadj el. Világunk kétségtelenül Szeretett Supreme-unk egy kivetülése, jóllehet messze van a tökéletességtől. De eljön az idő, mikor képesek leszünk gyökeresen megváltoztatni világunk arcát, és átformálni Tökéletesség-Valósággá.

Mosolyogjunk Istenre, szeressük és fogadjuk el Őt, mert Ő mindenhol csak értünk, feltétel nélkül csak értünk van.

 

sri-chinmoy-pavitrata


Sri Chinmoy: Everest törekvés