Pontosan mit értesz azon, hogy Isten-megvalósítás?

Az Isten-megvalósítás a szó legmagasabb értelmében vett önfelfedezést jelent, Istennel való egységünk tudatos felismerését. Amíg megmaradsz a tudatlanság állapotában, azt érzed, hogy Isten valaki más, akinek végtelen ereje van, míg te a földön a leggyengébb ember vagy. De abban a pillanatban amikor megvalósítod Istent, rájössz, hogy te és Isten teljességgel egyek vagytok a belső és a külső életben is.  Az Isten-megvalósítás a saját abszolút legmagasabb Önvalónkkal való azonosulásunkat jelenti.

Lehet, hogy olvastál könyveket Istenről és lehet  hogy hallottad, hogy Isten mindenkiben benne van. De amíg meg nem valósítod Istent, mindez csak elmélet. Amikor az ember megvalósítja Istent, tudatában van annak, hogy kicsoda Isten, hogy néz ki és mit akar. Istent látja a végesben és a végtelenben is. Istent személyeként és személytelenként is látja.

Ez nem az elme hallucinációja, vagy képzelődése, ez a közvetlen valóság. Amikor az ember egy másik emberi lénnyel beszélget, mindig ott van a tudatlanság fátyla, a sötétség, a tökéletlenség, és a félreértés. De Isten és az Őt megvalósított ember belső lénye között nem lehet tudatlanság, nem létezhet fátyol. Istennel érthetőbben, nyíltabban, belsőségesebben beszélgethetsz mint egy emberi lénnyel.

Ami az Isten-megvalósításhoz elsősorban és leginkább szükséges az a lelki béke.Lelki békét nyerünk, ha csökkentjük a földi szükségleteinket és növeljük a mennyei szükségleteinket. Úgy is szert tehetünk lelki békére, ha nem várunk el semmit senkitől és semmitől, kivéve Istentől. Amíg elvárás van, emberi elvárás, addig nem lehet lelki békénk. Nem juthatunk lelki békéhez lemondás által, csak igenlő elfogadás által. El kell fogadnunk Isten igazi Valóságát, amelyet a világ magában rejt. Aztán belső sírásunkkal, törekvésünkkel létre kell hoznunk test tudatunkban a fogadókészséget, hogy örömmel fogadjuk Istent, aki az Ő határtalan Fényével és Gyönyörével érkezik.

Ahhoz, hogy felismerjük Istent, szükségünk van tisztaságra is, különösen az érzelmi életerőnkben. Amikor megtisztítjuk az érzelmi életerőnket, meglátjuk, megérezzük Isten jelenlétét. Aztán létre kell hoznunk a tisztaságot az elmében. Amikor létrehozzuk a tisztaságot az elménkben, képesekké válunk arra, hogy nagyon bensőségesen lássuk Istent. Aztán állandóan egynek  kell lennünk Istennel. Ahhoz hogy Istennel állandóan egyek legyünk, létre kell hoznunk ennek legfőbb szükségszerűségét szívünkben. Ez a szükségszerűség lelki szükséglet legyen számunkra. Amikor kialakítottuk a lelki szükségszerűségét annak, hogy Istennel állandóan egyek legyünk, egész biztosan látni fogjuk Istent, beszélni tudunk majd Istennel, belenövünk majd Isten képmásába, és Isten odaadó és feltétel nélküli eszközeként tudatosan részt veszünk Isten Kozmikus Drámájában.

Bárhol is vagyunk, Isten ott van. Ahhoz, hogy felismerhessük ezt a legfőbb igazságot, vissza kell adnunk mindazt, amit kölcsönvettünk a világtól: sötétséget, tudatlanságot, kötődést, korlátozottságot, tökéletlenséget és halált. Azért vettük kölcsön ezeket a dolgokat, mert úgy éreztük, hogy jelentős segítségünkre lesznek, de mostanra felismertük, hogy komoly akadályt képeznek. Tehát ezeket a dolgokat vissza kell adnunk, és növelnünk kell azokat a dolgokat, amelyek lényünk legbelső rejtekében örökösen birtoklunk: a békét, a fényt, üdvösséget, és igazságot. Előtérbe kell hoznunk őket, mert ezek létezésünk igazi Valóságai. Magunkénak kell tekintenünk mindazt, amik örökkévalóan vagyunk, és fel kell ajánlanunk az egész világnak. Ha ezt tesszük, tudni fogjuk, hogy ki Isten és hol van Isten.

Abban a pillanatban, amikor tudod

Ki is vagy valójában,

A világ minden titka

Nyitott könyv lesz a számodra.

self-transcendence-sri-chinmoy

Reklámok

10 hozzászólás

  1. “Az Isten-megvalósítás a saját abszolút legmagasabb Önvalónkkal való azonosulásunkat jelenti.”

    Ugyanezt mondja Maharsi is.

    Egy dolgot viszont nem nagyon találok meg a keleti tanítóknál, de lehet, hogy csak nem találkoztam még ezzel a válasszal, hátha te tudsz segíteni, hiszen nálam jobban ismered a tanításaikat. Vagy akár Chinmoy válasza is érdekel.
    Szóval arra nem térnek ki, hogy ez az Egyetlen és tökéletes Önvaló, akivel való azonosságunkat fel kell ismerni, miért “sugároz ki” olyan lényeket, akik tudatlannak és tökéletlennek, és elkülönültnek érzik magukat? Hiszen ez nyilvánvalóan más szituáció, mint a nyugati vallások teremtés-aktusa. Itt nem teremtésről van szó. Valamiért létrejöttek ezek a tudatlan lények, akiknek fel kell ismerniük az Önvalóval való azonosságukat.
    Ám ha egyszer az Önvaló úgy tökéletes ahogy van, akkor erre az egészre – tudatlan lények egész világára – miért van szükség?

    Hiszen Chinmoy is azt mondja, hogy mindenhol Isten van, aki Egy, és ha ez így van, akkor egymás érzékelése is saját tudatlanságunkból fakad.
    Mindez azt kell jelentse, hogy te, Kepes József és én, Ludvig Laura is végső soron egyek vagyunk. De ha az Önvalóban minden állandó és tökéletes, akkor miért jönnek létre tudatlan, felismerésre szoruló lények, akik különállónak érzik magukat?

    A nyugati teremtéstörténeteknek annyiban több értelme van, hogy ott az életadás, a létre hívás a teremtés oka. Viszont annak mi oka van, hogy a nem-teremtő Önvaló, aki önmagában teljes, tudatlan lényeket hoz létre? Erre nem nagyon találtam választ a keleti tanokban.

    Kedvelés

  2. Megkeresem mert itt van a fejemben, a teremtéstörténetet, a miértet ami téged. Ez kb. 20 mondat és nem tudom hol olvastam pontosan.

    Különben érdekes, hogy Sri Chinmoy írásaiban Maharsin kívül senki más kortárs mester nevével eddig nem találkoztam. Utal rájuk hogy vannak mindig a földön páran, de nem nevezi meg őket. Leszámítva persze Sri Aurobindot, akinek az asramjában élt 20 évet.
    Előtte szvámi Vivekanandát említi, aki Sri Aurobindóval volt kapcsolatban, és persze Sri Ramakrishnát aki viszont Vivekananda mestere volt.

    Kedvelés

  3. Kedves József!
    Tetszik a blogod! Bevallom, eddig csak felületes ismereteim voltak Sri Chinmoyról, azt hiszem, érdemes lesz időnként idelátogatnom.

    (Egy technikai megjegyzés: Discipline vagyok, de itt nem tudom beállítani, hogy ez a név jelenjen meg)

    “De ha az Önvalóban minden állandó és tökéletes, akkor miért jönnek létre tudatlan, felismerésre szoruló lények, akik különállónak érzik magukat?”
    Laura ismét a lényegre tapintott, engem is nagyon érdekelne a válasz erre a kérdésre!

    Kedvelés

  4. Üdvözöllek Discipline!
    Vagy maradjunk a naervedkanten-nél? (ennek a szónak valami holland íze van számomra)
    Örülök, ha a blogon előkerülő témák érdekelnek téged.

    “De ha az Önvalóban minden állandó és tökéletes, akkor miért jönnek létre tudatlan, felismerésre szoruló lények, akik különállónak érzik magukat?”

    Hát ha már ketten kéritek, tényleg meg kell találnom azt a bekezdést, talán ha időben hazaérek megpróbálom megfogalmazni.

    Kedvelés

  5. “ennek a szónak valami holland íze van számomra”
    Majdnem talált: norvég

    Várjuk a választ, de nem türelmetlenül 🙂

    Kedvelés

Érdekel a véleményed!

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s