Tedd meg amit tudsz most / Do what you can now

Nem létezik olyan,
Mint közeli jövő.
Az itt és moston kívül
Minden mentális hallucináció.
Ezért tedd meg, amit tudsz most,
És légy aminek lenned kell most,
Ebben a pillanatban.

There is no such thing
As the near future.
Anything but here and now
Is a mental hallucination.
Therefore, do what you can now,
And be what you are supposed to be
At this very moment.

Sri Chinmoy: Tízezer Virág-Láng (7805); Sri Chinmoy fuvolán játszik

Reklámok

Krisztus vissza fog térni? / Will Christ ever come back?

Kérdés: Krisztus vissza fog térni? Sokan várják újbóli eljövetelét.


Sri Chinmoy: Chaitanya elment egy faluba, s azt mondta „Vissza fogok jönni hozzátok.” Azóta is a falu csak vár és vár. Minden nap új gyertyát és új füstölőt gyújtanak, friss virágot helyeznek el, mert abban bíznak, hogy az Úr talán azon a napon fog visszatérni közéjük. S ez így megy évszázadok óta.

Kérdés: Mivel te megtestesíted az ő tudatukat, földi jelenléted nem képviseli valamilyen formában az ő visszatérésüket?


Sri Chinmoy: Megtestesítem őket, ez teljesen igaz. A spirituális Mesterek megtestesítik azon Mestereket, akik megelőzték őket. Magukban hordozzák a tudatukat. De azt az emberi és isteni személyiséget, amellyel Krisztus rendelkezett, mi nem testesítjük meg, s az nem tér vissza.

Kérdés: Guru, vagyis a második eljövetel eszméjét szimbolikusan kell értelmezni, s nem egy valóságos eseménynek kell venni? Másképpen fogalmazva, a visszatérés az az átalakulási folyamat, amely belül zajlik az emberben?


Sri Chinmoy: Ez is lehet egyfajta megközelítés ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy az emberi forma, az emberi test fog újra eljönni. Miért kellene ismét Krisztusként érkeznie? Miért kellene minden nap ugyanazt a ruhát viselnem magamon? Miért kellene ugyanazon személyként visszajönnöm? Először jössz egy bizonyos formában, aztán egy másik alakban jelensz meg, de a belső lényed, lelked, belső képességed ugyanaz marad.

Kérdés: Vannak más olyan nagy spirituális Mesterek, akik visszajöttek egy másik formát öltve?


Sri Chinmoy: Nagyon magas szintű Mesterek nem térnek vissza. Krishna nem jött vissza, Buddha nem jött vissza. Indiában ha egy kisgyermek megszületik, az emberek azt mondják: „Óh, biztosan Lord Buddha jött vissza közénk,Sri Krishna jött el hozzánk.”

Question: Will Christ ever come back and try again? So many people expect his second coming.
Sri Chinmoy: Chaitanya went to a particular village and said, “Yes, I will be coming back.” Still in that village they are waiting, waiting. Every day they use a new candle and a new flower and burn incense, because the Lord will come one day. Like this, it has been going on and on for hundreds of years.

Question: Since you embody their consciousness, doesn’t your existence on earth represent a form of their coming back?
Sri Chinmoy: I embody them; it is absolutely true. Spiritual Masters do embody the Masters that preceded them. We embody their consciousness. But again, the human personality or divine personality that Christ had — that has not come back. That we do not embody.

Question: Guru, wasn’t that whole idea of the second coming meant to be looked at symbolically and not really as an actual event? In other words, the second coming was the transformation that was to take place within the individual.
Sri Chinmoy:
 If you take it that way, it is absolutely true. That should be the attitude, instead of saying that the human form, the human body, will come back again. Why should he come back again as Christ? Why should I have to wear the same dress every day? Why should I have to retain the same personality and individuality? First you come in one form, and then you appear in another form. But your inner soul, your inner capacity, you will maintain.

Question: Have any other great spiritual Masters come back in a different form?
Sri Chinmoy:
 Masters of a very high order don’t come back. Krishna has not come back, Buddha has not come back. In India, whenever a child is born, people say, “Oh, Buddha has come back, Krishna has come back.”

Sri Aurobindo

Sri Chinmoy: A tanítvány szabadsága (37-41); Jishu, Jishu, Baroi Madhur: Sri Chinmoy dalát a Mountain Silence együttes énekli

Mi a szív útja / What is the path of the heart

Mi a szív útja? Szeretet, béke, odaadás, érzés, meditáció és vallásos gyakorlat? Még mi?

Sri Chinmoy: Számomra a szív útja isteni szeretet, isteni odaadást, isteni önátadást jelent. Az emberi szeretet kötődést és kötöttséget jelent. Az emberi odaadás nem egyéb, mint ragaszkodás. Az emberi önátadás pedig olyan, mint a rabszolga kikényszerített odaadása az urának. Az isteni szeretet viszont azt jelenti, hogy Istent úgy szeretjük, ahogyan Ő szeretné. Az isteni odaadás azt jelenti, hogy Istent úgy szolgáljuk, ahogy Ő szeretné. Az isteni önátadás pedig azt jelenti, hogy saját akaratunk teljesen eggyé válik Isten Akaratával.

Feltétel nélkül akarjuk szeretni Istent, hogy az Ő tetszése szerint szerezzünk örömet Neki. Feltétel nélkül odaadóak szeretnénk lenni Isten iránt, hogy az Ő tetszése szerint szerezzünk örömöt Neki. Feltétel nélkül át akarjuk adni földhöz kötött akaratunkat az Ő mennyeien szabad Akaratának, hogy az Ő tetszése szerint szerezzünk örömet Neki és az Ő tetszése szerint teljesítsük be Őt. Mindennek feltétel nélkülinek kell lennie. Ez a szív útja.

A Megváltó legfelsőbb üzenete, amit alkalmaznunk kell mindennapi életünkben: „Legyen meg a Te Akaratod.”. Ha feltétel nélkül szeretjük Istent, odaadóak vagyunk Isten iránt és átadjuk magunkat Neki, akkor véges énünk pontosan úgy nő bele a Végtelenségbe, ahogyan egy csepp lép be az óceánba és válik magává az óceánná. Ha eggyé válunk a végtelennel, és teljesen a sajátunknak valljuk, akkor valóban elmondhatjuk, hogy mi magunk végtelenek vagyunk.

Question: What is the path of the heart? Is it love, peace, devotion, sentiment, meditation and religious practice? What more?

Sri Chinmoy: To me the path of the heart means divine love, divine devotion and divine surrender. Human love means to bind and be bound. Human devotion is nothing other than attachment. Human surrender is like the forced surrender of a slave to the master. But divine love means to love God in the way God wants to be loved. Divine devotion means to serve God in the way God wants us to serve. Divine surrender means to make our will completely one with His Will.

We want to love God unconditionally in order to please Him in His own Way. We want to devote ourselves to God unconditionally in order to please Him in His own Way. We want to surrender our earth-bound will to His Heaven-free Will unconditionally in order to please Him and fulfil Him in His own Way. Everything has to be unconditional. This is the path of the heart.

The supreme message of the Saviour we have to apply to our everyday life: “Let Thy Will be done.” When we love God, devote ourselves to God and surrender to Him unconditionally, our finite ‘self’ grows into the Infinite in exactly the same way that a drop enters the ocean and becomes the ocean itself. When we become one with the Infinite, and claim it as our very own, then we can truthfully say that we ourselves are infinite.

Sri Chinmoy: Világ pusztulás: Soha, lehetetlen (57-59); Kanu Rai: Sri Chinmoy dalát Shindhu együttes nekli

Ó Kormányosom / O My Boatman

Ó, hajóm, ó, Kormányosom,
Ó, transzcendentális Gyönyör üzenete,
Vigyetek.
A szívem szomjas és éhes,
Ugyanakkor mélyen alszik.
Vigyétek szívemet a túlpartra.
Körülöttem mindenütt a halál táncát látom.
A fékezhetetlen pusztulás mennydörgését hallom.
Ó, Belső Vezetőm, az enyém vagy.
Benned elveszítem magam.
Mindenemet elveszítem Tebenned.

O my Boat, O my Boatman,
O message of Transcendental Delight,
Carry me. My heart is thirsty and hungry,
And it is fast asleep at the same time.
Carry my heart to the other shore.
The dance of death I see all around.
The thunder of destruction indomitable I hear.
O my inner Pilot, You are mine,
You are the Ocean of Compassion infinite
In You I lose myself,
My all in You I lose.

Sri Chinmoy: Fuvolám (129); My Journey to the Unknown: Sri Chinmoy fuvolán játszik

Felszabadulás utáni vágy / The desire for liberation

Kérdés: Helyes-e, ha van valami, ami ösztönöz minket a megvalósítás elérésére, mint például a felszabadulás utáni vágy. Megfelelő ösztönző erő ez?

Sri Chinmoy: Igen, ez megfelelő ösztönző erő. Kétféle megközelítése van az Isten-megvalósításank. Az egyik megközelítés az, hogy teljesen átadjuk magunkat Isten Akaratának. Ennek az átadásnak dinamikusnak kell lennie, ellenkező esetben olyanok leszünk, mint az a több millió tespedt ember a földön, aki a tudatlanság gyönyörében fetreng, és arra vár, hogy Isten Órájában majd elérkezik a megvalósulás. Ezeknek az embereknek évmilliókig fog tartani, hogy megvalósítsák Istent, mert ők nem élnek Istentől kapott képességeikkel, akkor Istennek miért kellene eljátszania a szerepét? A dinamikus önátadásban eljátsszuk a szerepünket és élünk Istentől kapott képességeinkkel; aztán Istenre bízzuk, hogy megadja nekünk, amit akar, amikor akarja. A dinamikus önátadásban maximális személyes erőfeszítést teszünk, aztán imádkozunk az isteni Kegyelemért. A közönséges ember mindenképpen el akarja érni a célját, ha törik, ha szakad. De a spirituális életben nem így van; a türelmünket használjuk.

A másik megközelítés az, hogy amikor imádkozunk és meditálunk, van valamilyen elképzelésünk arról, hogy mit akarunk. Mondjuk, jó akarok lenni. Ez teljesen jogos. Ha jó leszek, ez azt jelenti, hogy eggyel kevesebb csirkefogó lesz a földön, és Isten teremtése jobbá válik. Tehát azért imádkozom Istenhez, hogy adjon nekem valami olyat, ami azután segítségére lesz saját Fénye földi terjesztésében. Ahhoz, hogy az emberiségnek szolgálatára lehessünk, és Istennek az Ő saját módján kedvére tegyünk, jónak kell lennünk. De csak akkor tudunk valóban segítségére lenni Istennek, ha megvalósítjuk Őt. Mit adhatunk az emberiségnek, amíg el nem érjük a megvalósulást, amíg meg nem szabadulunk a tudatlanság hálójából? Ha nem rendelkezünk Békével, Fénnyel és Üdvösséggel, hogyan segíthetnénk Istennek vagy az emberiségnek? Sok hamis tanító van, aki nincs igazán segítségére az emberiségnek. Gomba módra nőnek világszerte. És mit tesznek? Kihasználják és becsapják az emberiséget. Magukat is becsaphatják, becsaphatják az emberiséget is, de nem csaphatják be Istent.

A nagy spirituális mester, Sri Ramakrisna így imádkozott: Ó, Isteni Anya, tégy engem a legnagyobb jógivá.” A hétköznapi emberek azt mondják erre: „ Miféle Mester az, aki azért imádkozik, hogy ő legyen a legnagyobb?” De Sri Ramakrisna részéről ez nem versengés volt. Mindössze tudta, hogy ha istenien naggyá tud válni, akkor valóban szolgálatára lehet az emberiségnek. Tehát nincs semmi rossz abban, ha a megvalósulásért imádkozunk. Ha nincs bennünk semmiféle indíttatás, ha nem érzünk belső éhséget Istenre, vagy a Békére és az Üdvösségre, akkor Isten azt mondja: „Aludj csak gyermekem, aludj, mint ahogy az emberek milliói és milliárdjai alszanak a földön.”

Question: Is it proper to have a motivation for achieving realisation, such as the desire for liberation? Is this a proper motivation? 

Sri Chinmoy: Certainly it is a proper motivation. There are two different approaches to God-realisation. One approach is to make a complete surrender to the Will of God. This surrender has to be dynamic. Otherwise, you will be like the millions of lethargic people on earth, wallowing in the pleasures of ignorance, who are waiting for realisation at God’s Hour. It will take these people millions of years to realise God, for if they do not utilise the capacity God has given them, then why should God play His role? In dynamic surrender, we play our role and utilise the capacity God has given us; then we leave it up to God to give us what He wants when He wants. In dynamic surrender, we make a full personal effort and then pray for the divine Grace. An ordinary person wants to achieve his goal by any means, by hook or by crook. But in the spiritual life, we do not do this. We use our patience.

The other approach is to have some idea of what we want when we are praying and meditating. Let us say I want to be good. This is quite legitimate. If I become good, that means there will be one less rascal on earth, and God’s creation will be better. So I am praying to God to give me something which will help Him in expanding His own Light on earth. In order to be of some service to mankind and to please God in God’s own way, we have to become good. But only when we realise God can we be of real help to Him. Unless we are realised, unless we are free from the meshes of ignorance, what can we give to humanity? Unless we have some Peace, Light and Bliss, how can we help either God or mankind? There are many false teachers on earth who are not of any real help to mankind. They are like mushrooms growing all over the world. Now what are they doing? They are only exploiting and deceiving humanity. They can deceive themselves, they can deceive humanity, but they cannot deceive God.

The great spiritual Master Sri Ramakrishna used to pray, “O Mother Divine, make me the greatest of the Yogis.” Ordinary people will say, “What kind of Master prays to be the greatest?” But this was not competition on Sri Ramakrishna’s part. He just knew that if he could become divinely great, then he could be of real service to mankind. So there is nothing wrong in praying for realisation and liberation. If you do not have any motive, if you do not feel any inner hunger for God or for Peace, Light and Bliss, then God will say, “Sleep, My child, sleep, as millions and billions of other people on earth are sleeping.

Zenéhez klikk ide

1995-canberra-chinmoy2

Sri Chinmoy: Az Isten-élet  csúcsai: szamádhi és sziddhi (42-43); Ami Chinmoy Mangalamoy: Sri Chinmoy dalát a Bhajan Singer együttes énekli

Az élet-uralom császára / The emperor of life-mastery

Ó Uram, ne feledj el engem
Céltalan külső kóborlásomban,
Széles e világon.
Ó Uram, zarándok-szívemet tedd
Az önfelfedezés utazójává,
Az élet-uralom császárává.

O Lord, forget me not
In my outer goalless wandering
Far and wide.
O Lord, make my pilgrim-heart
The voyager of self-discovery,
The emperor of life-mastery.

medi-sri-chinmoy-zürich.jpg

Sri Chinmoy: A belső ígéret (128); Jani-Jani-Jiban-Amar: Temple-Song-Hearts együttes Sri Chinmoy dalát énekli

Miért kell aggódnod / Why do you have to worry

Miért kell aggódnod,
Hogy mások értékelik-e a tehetséged,
Amíg Isten értékeli?
Miért kell aggódnod,
Hogy mások elégedetté teszik-e a szíved
Amíg te elégedetté teszed Isten Szívét?

Why do you have to worry
Whether others cherish your talents,
As long as God cherishes them?
Why do you have to worry
Whether others please your heart,
As long as you please God’s Heart?

Sri Chinmoy: Ten Thousand Flower-Flames  (6685); Sri Chinmoy plays flute

India csoda-lakomái / India and Her Miracle-Feast

A revolver erő megadja magát

Egy reggel Rámdász Katjá Baba a folyó partján sétált. Egy brit hajó is ott horgonyzott. A brit tengerészek aznap nagyon istentelen hangulatban voltak. Amikor látták, hogy egy férfi gyakorlatilag meztelenül sétál a folyóparton, az egyik tengerész megbotránkozott ezen, és a revolverével le akarta lőni a férfit. El is sütötte néhányszor a fegyvert, de mindhiába. Úgy tűnt, nem tud rendesen célozni erre a férfira, aki nagyon gyorsan gyalogolt. A barátai jól szórakoztak, ugyanakkor el is voltak képedve, mert ez a tengerész kifejezetten jó céllövő volt.
Mikor barátai nevetni kezdtek rajta, a tengerész dühbe gurult. Nem értette, mi a gond vele. Hirtelen úgy érezte, hogy egy láthatatlan kéz nagyon erőteljesen arra kényszeríti,  hogy eldobja a revolvert, ami aztán beesett a folyóba. Mikor elmondta a barátainak, hogy  mi történt, azok felemelt kézzel éljenezték az indiai szádhut, és könyörögtek, hogy bocsásson meg nekik, mert féltek, hogy szerencsétlenséget fog okozni.

Magyarázat:
A pusztítás emberi hajlam. A megóvás isteni hajlam. A tengerész el akarta pusztítani az indiai szádhut, Isten azonban meg akarta őt óvni. A teremtő erő és a megóvó erő könnyen porrá zúzhatja a pusztító erő büszkeségét. A pusztítást képviselő tengerésznek egyszerre kellett szembeszállnia Istennel, a teremtővel és Istennel a Fenntartóval., ezért ő és barátai természetesen felismerték, hogy veszíteni fog a szádhuval szemben, ha folytatja a pusztító erőfeszítést.

Revolver-power surrenders

One morning Ramdas Kathiya Baba was walking along the bank of a river where a British boat was anchored. The British sailors were in a very undivine mood on that day. When they saw a man practically naked walking along the bank of the river, one of the sailors took offence and wanted to shoot the man with his revolver. He fired a few times, but all in vain. He could not seem to aim properly at this man, who was walking very fast. His friends were amused and, at the same time, non-plussed, for this sailor happened to be a good shot.

When his friends started to laugh at him, the sailor became furious. He could not understand what was wrong with him. Suddenly he felt an unseen hand very powerfully force him to drop the revolver, which fell into the water. When he told his friends what had just happened, they immediately raised their hands and cheered the Indian sadhu, and begged him to forgive them, for they were afraid that he would create some calamity for them.

Commentary: Destruction is a human tendency. Preservation is a divine tendency. The sailor wanted to destroy the Indian sadhu; God wanted to preserve him. The power that creates and the power that preserves can easily smash the pride of the power that destroys. The sailor, who represented destruction, had to challenge God the Creator and God the Preserver at the same time; therefore, he and his friends quite naturally realised that he would lose to the sadhu if he continued his destructive efforts.

Jharna-Kala-by-Sri-Chinmoy-undated-391

Sri Chinmoy: India csoda-lakomái (84-85); Adarsha énekel

Bánat / Grief

Kérdés: A bánat a negatívságnak egy formája?

Sri Chinmoy: Az emberek néha szenvednek, amikor közvetlen családtagjaik meghalnak, még akkor is ha évekig nem tartottak sok kapcsolatot azzal a személlyel. Amikor az úgynevezett kedves rokonuk meghal, hirtelen úgy érzik, különös oka kellett hogy legyen annak, ami miatt ő a családjukba jött. Ekkor egyfajta szomorúság jelenik meg: „Jobb embernek kellett volna lennem, és kicsit több szeretetet és törődést kellett volna mutatnom iránta.” Ezt az érzést törődésnek hívhatjuk.

Ha valaki spirituálisan nagyon fejlett, rövid ideig lehet hogy bánatot fog tapasztalni, ha egy szeretett személy meghal. De amint legmagasabb tudatába lép, már nem tapasztal bánatot. Ekkor csak az egység táncát érzi.

Az emberi bánat vagy lelkifurdalás tisztítja a törekvő és fejlődő szívet. Az az elképzelés, hogy a lelket a bánat megtisztítja, teljes butaság. A léleknek nem kell megtisztulnia; már tiszta. Ami megtisztul, az a szív. A szomorúság képes megvilágosítani a szívet.

Közvetlen kapcsolat azonban nincs a bánat és az ellenséges vagy negatív erők között. Imádságunkon és meditációnkon keresztül megérezzük, hogy kedvesünk valahol máshol boldog. Minél mélyebbre tudunk menni az imádságunkkal és meditációnkkal, annál világosabbá válik számunkra, hogy a személy, aki fizikailag elhagyott minket, szellemileg velünk és körülöttünk van. Ha érezni tudjuk, egységünket az elveszített személlyel, akkor a bánatunk eltűnik.

Question: Is grief a form of negativity?

Sri Chinmoy: Sometimes people suffer when members of their immediate family pass away, even though they have not kept much connection with the person for years. When the so-called dear one dies, all of a sudden they feel that there must have been some special reason why he came into their family. At that time a kind of sadness comes: “I should have been a better person and shown him a little more affection and concern.” This feeling we can call concern.

If someone is very spiritually developed, for a short while he may experience grief when a loved one dies. But as soon as he enters into his highest consciousness, he no longer experiences grief. At that time he feels only the dance of oneness.

Human grief or remorse purifies the aspiring and evolving heart. The idea of grief purifying the soul is all rubbish. The soul does not need to be purified; it is already pure. What is purified is the heart. Sorrow can illumine the heart.

But there is no direct link between grief and the hostile or negative forces. Through our prayer and meditation we will come to feel that our dear one is happy somewhere else. The deeper we can go with our prayer and meditation, the clearer it becomes to us that the person who has physically left us is spiritually with us and around us. When we can feel our oneness with the person we have lost, then our grief disappears.

1995-chinmoy-canberra-1.jpg


Sri Chinmoy válaszol 5. rész (76-77); Sri Chinmoy fuvolán játszik