Szerencsések vagyunk

Ha mélyen befelé merülünk, akkor minden nehézségre áldásként tudunk tekinteni. Korábban egyedül voltunk a problémáinkkal. Most tudatos törekvőkké váltunk, tehát Isten Kegyelme belépett az életünkbe. Isten Kegyelme állandóan segíti a keresőt, a kereső és a nehézség között áll. Ha valaki milliónyi nehézséget lát mikor őszintén belép a spirituális életbe, akkor milliónyi áldásnak is láthatja, mivel Isten Kegyelme ott van bennük, megvilágosítva őket. Minél hamarabb jelennek meg előttünk a nehézségek, annál jobb, mert rögtön leküzdhetjük őket. Nem szabad hálátlannak lennünk Isten iránt, és nem is kellene a sorsunkat elátkoznunk, ha nehézségek tűnnek fel. Hálásnak kell lennünk Istennek, hogy előhozta minden tisztátalanságunkat, hogy amilyen gyorsan csak lehet megvilágosodjanak és túlszárnyaljuk őket. Az ellenségeinkkel vagy ma vagy holnap szembe kell néznünk, és le kell őket győznünk. Ha érdemessé válunk Isten Részvétére és Kegyelmére, akkor könnyedén úrrá lehetünk nehézségeinken. Ha bíráljuk a Legfelsőbb Törvényét vagy azt a módot, ahogyan cselekszik, akkor hibát követünk el. Szerencsésnek kell éreznünk magunkat, hogy beléptünk a spirituális életbe. Azok, akik nem indultak útnak a spiritualitás tengerén, akik még a vágyak élvezeteiben fetrengenek, még csak nem is látják a nehézségeket, melyek körülveszik őket. Teljesen elégedettek az élvezetekkel, melyeket mindig csalódás követ. Nem tudják, hogy van valami más, amire szükségük van, ami Isten belső szabadsága, belső fénye, belső üdvössége. Azok, akik felébredtek elégedettek kellene hogy legyenek, hogy legalább megvan a képességük, hogy lássák maguk előtt a célt. Ha gátak vannak az úzjukban, akkor azok nem akadályozhatják meg őket, hogy a Cél felé fussanak.

If we go deep within, we can see each difficulty as a boon. Formerly we were alone with our difficulties. Now we have become conscious aspirants, so God’s Grace has entered into our lives. God’s Grace is constantly helping the seeker. It stands between the difficulty and the seeker. If one sees millions of difficulties when he sincerely enters into the spiritual life, then he can see them also as millions of blessings, because God’s Grace is in them, illumining them. The sooner difficulties appear before us, the better, because we can surmount them right away. We should not be ungrateful to God, nor should we curse our fate when difficulties appear. We should be grateful that God has brought out all our impurities to be illumined and transcended as soon as possible. We have to face and conquer our enemies either today or tomorrow. By making ourselves worthy of God’s Compassion and Grace, we will easily be able to overcome our difficulties. If we find fault with the Supreme’s Law or His way of operating, we are making a mistake. We have to feel that we are lucky, that we have entered into the spiritual life. Those who have not launched into the sea of spirituality, who are still wallowing in the pleasures of desire, do not even see the difficulties which surround them. They are totally satisfied with pleasure, which is always followed by frustration. They do not know that there is something else that they need, which is God’s inner Freedom, inner Light, inner Bliss. Those who are awakened should be pleased that they at least have the ability to see the goal ahead of them. If there are obstacles in their way, these obstacles cannot prevent them from running toward the Goal.

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

434a-sri-chinmoy

Sri Chinmoy festménye

 


Sri Chinmoy: Tisztaság az isteniség kishúga (29-31), O my Heart Pilot, Do Appear Before Me: Sri Chinmoy saját dalát adja elő

Reklámok

Futás és spirituális fejlődés

Interjú, melyet Robert Swan, a Simply Living Magazin szerkesztője készített Ausztráliában, Canberrában, 1984. szeptember 14-én

Kérdés: Említette, hogy filozófiája a külső és a belső ötvözése.  A legtöbb ember a meditációt egy belső folyamatként értelmezi, és érdekelne, el tudná-e magyarázni számunkra, miért érzi azt, hogy a maratonfutásnak helye van a spirituális fejlődésben.

Sri Chinmoy: A belső futás és a külső futás kiegészítik egymást. A külső futáshoz fegyelemre van szükségünk. A fegyelem élete nélkül nem érhetünk el sikert az élet egyetlen területén sem. Így mikor külsőleg futunk, ez a belső futásra emlékeztet minket. A belső futás, amint tudjuk, a leghosszabb táv, egy örök táv. Nem tudjuk, mikor indult, és fogalmunk sincs, mikor fogjuk befejezni. Míg ha egy maratonról van szó, tudjuk, hogy 26 mérföld megtétele után véget ér.

A külső futáshoz a fegyelem, a kitartás és a türelem életére van szükségünk – oly sok dologra, melyek jók! A spirituális életben is szükségünk van sok dologra – le kell győznünk a félelmünket, a kétségünket, a féltékenységünket, a bizonytalanságunkat és így tovább. Így azt érezzük, hogy egyik segíti a másikat.

Kora reggel, ha frissesség van az értelemben, és jó egészségnek örvendek, akkor inspirált leszek, hogy imádkozzak és meditáljak. Ha az egészségem rossz, akkor nem fogok felkelni, és imádkozni és meditálni. Vagyis a jó egészségem segít, hogy jó keresővé váljak.

Másrészt, ha igaz kereső vagyok, akkor megpróbálok tenni valamit az emberiségért az anyagi síkon. Ha szeretem Istent, a Teremtőt, akkor szeretnem kell Istent, a Teremtményt is, máskülönben miféle szeretetről van szó? Ha szeretem Istent, aki ezt a világot teremtette, akkor szeretnem kell magát a Teremtést is.  Tehát, ha külsőleg futunk, akkor a Teremtést látjuk, és mikor imádkozunk és meditálunk, akkor próbálunk tudatosan tudatában lenni a Teremtőnek.

Kérdés: Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik testileg nem egészségesek nem érhetik el a megvilágosodást?

Sri Chinmoy: Ó nem, bizonyosan elérhetik. Az egyetlen dolog az, hogy nem kell a világ legerősebb embere legyünk, nem kell, hogy bokszoló vagy birkózó legyünk. Azt mondom, hogy kora reggel, ha nem fáj a hasam, ha nincs fejfájásom vagy lázam, ha futok, vagy valamilyen más testedzést végzek, akkor az sokat segít nekem. Máskülönben, ha elvonulok a Himalája barlangjaiba, és elkezdek imádkozni és meditálni, és elhanyagolom a testet, akkor hány napig, hány hétig, hány hónapig tudom azt folytatni?

Vannak néhányan, akik hajlamosak elhanyagolni a testet, a test szükségleteit. Nem mondjuk azt, hogy a világ legnagyobb bokszolóivá vagy birkózóivá kell válnunk, nem. Csak egy alapszintű edzettséget kellene fenntartanunk. Ha testileg fitt vagyok, akkor képes leszek kora reggel felkelni. Akkor imádkozhatok és meditálhatok. Ha testileg nem vagyok fitt, akkor meglesz a képességem, hogy imádkozzak és meditáljak?

 

An interview conducted by Robert Swan, the editor of Simply Living Magazine, on 14 September 1984 in Canberra, Australia.

Question: You have said that your philosophy is a merging of the inner and the outer. Most people would interpret meditation as being an inner process and I wonder if you could explain for us how you feel marathon running has a place in spiritual development.

Sri Chinmoy: The inner running and the outer running complement each other. For outer running, we need discipline. Without a life of discipline, we cannot succeed in any walk of life. So when we do outer running, it reminds us of the inner running. The inner running, we know, is the longest distance, eternal distance. We do not know when it started and we have no idea when we are going to end it. Whereas, if it is a marathon, we know that after covering 26 miles and 385 yards, we come to an end.

For outer running, we need a life of discipline, endurance and patience — so many things which are good! In the spiritual life also we need many things — we have to conquer our fear, doubt, jealousy, insecurity and so on. So we feel that one is helping the other.

Early in the morning, if I have freshness in my mind and if I have sound health, then I will be inspired to pray and meditate. If I do not have good health, then I am not going to get up and pray and meditate. So it is my good health that is helping me to become a good seeker.

Again, if I am a true seeker, then I will try to do something for mankind on the physical plane. If I love God the Creator, I must also love God the Creation, otherwise what kind of love is it? If I love God, who has created this world, I must also love the Creation itself. So while we run outwardly, it is the Creation that we see and when we pray and meditate, we are trying to have a conscious awareness of the Creator.

Question: Does that mean that people who are not physically healthy cannot reach enlightenment?

Sri Chinmoy: Oh no, most definitely they can. The only thing is that we do not have to be the strongest man, we do not have to be a boxer or wrestler, no. I am saying that early in the morning if I do not have stomach upset or headache or fever, if I am running or doing some other physical activity, then it helps me a lot. Otherwise, if I enter into the Himalayan caves and start praying and meditating and neglecting the body, then how many days can I go on, how many weeks, how many months?

There are some people who tend to neglect the body, the needs of the body. We are not saying that we have to become the world’s greatest boxers or wrestlers, no. Only we should try to maintain a basic fitness. If I am physically fit, then I will be able to get up early in the morning. Then I can pray and meditate. If I am physically unfit, will I have the capacity to pray and meditate?

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

maina612


Sri Chinmoy: A külső futás és a belső futás (182-183), Tomare Rakhibo: Sri Chinmoy dalát Anahata együttes adja elő

Isten lehajol

Ahogyan az anya lehajol,

Hogy gyümölcsöt adjon gyermekének,

Éppúgy hajol le Isten a Végtelen,

Hogy felajánlja Magát a végesnek.

 

As a mother reaches down

To offer a fruit to her child,

Even so, God the Infinite

Reaches down to offer Himself To the finite. 

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

undated-387-sri-chinmoy-1024x791

Sri Chinmoy rajza

 

 

 


Sri Chinmoy: Tízezer Virág-Láng (6881), Abar Jabo: Sri Chinmoy dalát a Shindhu együttes adja elő

Belső és külső támadás

Létezik belső és külső támadás. Mi csak a külsőt vesszük észre. Kívülről látjuk, ha valami balszerencsés helyzet kialakult és hogy ki az áldozata. De a belső támadás mindig megelőzi a külsőt. Mindennek, ami külsőleg történik, megvan a belső magja a belső világban. Belsőleg rossz gondolatainkkal megtámadunk másokat, és lehetővé tesszük másoknak, hogy bennünket támadjanak. Ez az, amiért a balsors érvényesül. Minden pillanatban ellenséges gondolatok támadnak bennünket, ha épp nem a másoké, akkor a sajátjaink. Tehát ne csak azért imádkozzunk Istenhez, hogy másoktól védjen meg bennünket, hanem magunktól is. Ha imádkozunk Istenhez, hogy megvédjen a belső támadásoktól, a külső támadások csökkeni fognak.

Még ha mások meg is támadnak bennünket, nekünk nem szabad visszatámadni. Mi nem követjük a szemet szemért elvet. De ha valaki meg akar támadni minket, a bölcsességünket kell használnunk. Tegyük fel, hogy egy kutya meg akar harapni. Ha felmászok egy fára, a kutya csak ugatni tud, aztán egy idő múlva megunja. Ezalatt én fent mangót eszek. Amikor a kutya elmegy, lejövök.

Azok az emberek, akik külsőleg szenvednek, nem teszik meg az elsődleges dolgot. Nem imádkoznak a mindenható Istenhez, hogy emelje föl a mi és a mások tudatát. Mi tudjuk, hogy a rossz gondolatok külső bajokhoz vezetnek, mégis dédelgetjük ezeket. Tudjuk, hogy a láng meégeti az ujjunkat, és mégis, mint a gyerekek, odanyúlunk, hogy lássuk mi történik.

Valami mágneses vonzást érzünk a rossz dolgok iránt. Ahelyett, hogy a jó dolgok húznának, mindig megyünk és rossz dolgokat érintünk meg. Ebből azután egy csomó romboló hatású eredmény születik.

Isten határozottan jön, hogy megóvjon bennünket, ha az imánk őszinte. Sajnos ahelyett, hogy belső gazdagságért – ami a megvilágosodás- imádkoznánk hozzá, anyagi javakat kérünk. De ha nincsenek belső javaink, ha nincs bennünk béke, szeretet és fény, akkor az anyagi jólét ellenére nem örülünk és nem leszünk belsőleg biztonságban, mivel a belső életünkben szegénységgel vagyunk sújtva. Hasonlóan, ha hatalomért imádkozunk Istenhez, lehet, hogy megkapjuk, de minél több befolyásra teszünk szert, annál bizonytalanabbá válunk.

A siker hasonló az őserdő sűrűjéhez. Lehet, hogy élvezzük a dzsungelt, de egy csomó tigris tanyázik benne. Nem lehetünk ott biztonságban. A belső fejlődés olyan, mint egy kert rengeteg gyönyörű illatos virággal. Ha a szív kertünkben élünk, és érezzük az egységünket Istennel és Isten Könyörületével, akkor természetes, hogy biztonságban vagyunk.   A biztonségot sosem tömegben, vagy egy csoportban lehet megtalálni, hanem csak az Istenbe vetett hitünkben és abban a felismerésünkben, hogy Istené vagyunk és hogy Isten a mienk.

 

There are inner attacks and outer attacks. We see only outer attacks. Outwardly we see that some calamity has taken place and somebody is a victim. But inner attacks always come before outer attacks; anything that happens outwardly has its seeds in the inner world. Inwardly we are attacking others with our wrong thoughts and allowing others to attack us. That is why outer calamities take place. At every moment undivine thoughts are attacking us; if it is not somebody else’s wrong thoughts, then it is our own. So we pray to God to protect us, not only from others but also from ourselves. If we pray to God to save us from inner attacks, then the outer attacks will diminish.

Even if we are attacked by others, we should not attack them back. We do not follow the philosophy of tit for tat. But if somebody wants to attack me, I have to use my wisdom. Let us say a dog wants to bite me. If I climb up a tree, the dog can only bark. Then, after some time the dog will lose all its patience. Meanwhile, I am there enjoying mangoes at the top of the tree. When the dog goes away, I come down.

So people who are outwardly suffering are not doing the first thing first. They are not praying to God, who is omnipotent, to raise their own consciousness and the consciousness of others. We know that bad thoughts will lead to outer calamities, but still we cherish bad thoughts. We know that a flame will burn our fingers, but still we touch it just to see what happens, like children. We feel some kind of magnetic pull towards bad things. Instead of being drawn towards good things, we always go and touch wrong things. Then there can be so many destructive results.

God is definitely going to save us if our prayer is absolutely sincere. Unfortunately, instead of praying to God for inner wealth, which is illumination, we pray for material prosperity. But if we do not have inner prosperity, if we do not have peace, love and light, then even if we get outer prosperity, we will not have inner joy and inner security, for in the inner life we will be poverty-stricken. Similarly, if we pray to God for outer power, we may get it, but the more outer power we get, the more insecure we become.

Outer success is like a thick jungle. We may appreciate the jungle, but inside it there are quite a few tigers. We cannot find any security there. Inner progress is like a garden with many beautiful and fragrant flowers. If we live in our heart-garden and feel our oneness with God and God’s Compassion, then naturally we will be secure. Security is not to be found in a crowd or in a group. Security is found only in our faith in God and in our realisation that we are of God and that God is of us.

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

fragment-34-sri-chinmoy

Sri Chinmoy festményének részelete


Sri Chinmoy: megvilágosító válaszok (1. rész, 89-91), He Amar Man: Sri Chinmoy dalát a Shindhu együttes adja elő

Emlékezz!

Emlékezz,

Minden isteni gondolat

Értékes!

Emlékezz,

A Legfelsőbb Úr

Minden nap könyörületes!

 

Remember,
Every divine thought
Is precious!

Remember,
Every day the Lord Supreme
Is gracious!

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

art_february_26

Sri Chinmoy festménye


Sri Chinmoy: Válogatott versek a huszonhétezer-Törekvés-Növény sorozatból I (8295), Jani, Jani: Sri Chinmoy dalát a Temple-Song-Hearts együttes adja elő

Hogyan segíthetjük a világot?

Kérdés: Hogyan segíthetjük leginkább a világot?

Sri Chinmoy: Az egytől indulunk el a sokhoz. Ha képes vagy egy személyt inspirálni, akkor ez a személy valaki mást fog ösztönözni. Ez a világ fejlődésének útja. Jézus Krisztus csak egy személy volt, de Fénye az emberek millióit és millióit ösztönözte. Amikor egy spirituális Mester ösztönzi tanítványait, a tanítványok sokakat inspirálnak. Így tejed a tudata.

Nem álmodhatunk az emberiség máról holnapra történő átalakulásáról. Az egy lassú, állandó folyamat. A földi síkon sok év kell bárminek a megtételéhez. Jó pár inkarnáció szükséges a spirituális tökéletesség eléréséhez. Végtelen türelemre van szükségünk ahhoz, hogy egy kis átalakulást lássunk az emberi természetben. Nem szabad elveszítenünk a reményt. Nem adhatjuk fel csak azért, mert a barátaink és a  szomszédaink  nem élnek spirituális életet. Tudnunk kell, hogy volt  idő, akár ebben az inkarnációnkban, akár az elmúlt inkarnációkban, amikor mi is olyanok voltunk, mint ők.  Valamikor mi sem voltunk törekvőek, spirituálisak. De Isten Kegyelméből valaki, vagy valami a földön ösztönzött minket, és spirituálissá váltunk. Talán nem vagyunk tudatában, valójában ki is segített minket, de voltak, akik segítették spirituális utazásunkat, belső ébredésünket.

Így ezzel az elgondolással mi is megpróbálhatjuk az embereket ösztönözni. Ha egy ember inspirációt kap tőlünk, az elég. A keresők száma fokozatosan, fokozatosan emelkedik. Jelenleg az istentelen erők irányítják a világot. De eljön a nap, amikor az isteni Fény kormányozza azt. Néhányam tudatában vannak annak a ténynek, hogy a Fény létezik, míg másoknak nincs erről tudomásuk. Akik nem érzik a Fény létezését, természetesen lassan fognak fejlődni. Akik hisznek a Fényben, sokkal gyorsabban haladnak a Cél felé.

 

Question: What can we do to help the world most?

Sri Chinmoy: It is from one that we go to many. If you can inspire one person, then that person will inspire somebody else. This is the way the world evolves. The Christ was only one individual, but his Light has inspired millions and millions of people. When a spiritual Master inspires his disciples, the disciples inspire quite a few more. In this way his consciousness spreads.

We cannot dream of transforming humanity overnight. It is a slow and steady process. On the earth plane it takes many years to get anything done. It takes quite a few incarnations for spiritual perfection. We have to have infinite patience in order to see a little transformation in human nature. We must not lose hope. Just because our friends and neighbours are not following the spiritual life, we cannot give up. We have to know that there was a time, either in this incarnation or in past incarnations, when we were also like them. Once upon a time we were also unaspiring, unspiritual. But by God’s Grace somebody or something on earth inspired us and we became spiritual. We may not be conscious of who actually helped us, but there were people who helped us in our spiritual journey, in our inner awakening.

So, with that idea we shall also try to inspire people. If one person gets inspiration from us, that is enough. Gradually, gradually, the number of seekers will increase. Right now the undivine forces are ruling the world. But a day will come when the divine Light will rule the world. Some people are conscious of the fact that Light exists, while others are not aware of it. Those who do not feel the existence of Light will naturally progress slowly. Those who do believe in Light will advance much faster toward the Goal.

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

sri-chinmoy-artwork

Sri Chinmoy festménye


Sri Chinmoy: Politika és spiritualitás: Járhatnak-e együtt? (35-37), O Kanaiya: Sri Chinmoy dalát Ranjit és Unmesh énekli.

Hogyan tudjuk elkerülni a vallás korlátait?

Kérdés: Hogyan tudja a spiritualitás elkerülni a vallás korlátait?

Sri Chinmoy: Ismerünk pár vallást, a hinduizmust, buddhizmust, a zsidó vallást, a kereszténységet, az iszlámot és így tovább. Mindegyik vallásnak megvan a saját módja, hogy kifejezze magát a korlátlan Eggyel kapcsolatban. De sajnos maga a kifejezés korlátolt. A vallás csak egy ház, és senki sem állíthatja, hogy az ő házában minden van.  Vehetünk több bútort és más holmit, de a szoba széltében-hosszában mindig ugyanaz marad. Azonban, ha egyszer elfogadjuk a spirituális életet, vallásunk az Isten iránti szeretetünk lesz. És amikor szeretjük Istent, minden kitejed bennünk. Ekkor nem érezzük azt, hogy testünk magassága néhány méterre és centiméterre korlátozódik, nem, látjuk a test kitejedését. Látjuk az életerőnk, az elménk, az egész lényünk kitejedését is. Isten iránti szeretetünk a teljes valóságunk szakadatlan kiterjedése.

Az Isten iránti szeretet az egyetlen igaz vallás, az egyetlen vallás, amit az igaz keresőnek gyakorolnia kell. Létezik olyan vallás, mely azt mondja ne szeressük Istent? De a probléma a vallással az, hogy megkísérli korlátozni Isten iránti szeretetünket. A vallás azt mondja: “Csak ha úgy szereted Istent, ahogyan én szeretem Istent, akkor teszel helyesen.” Minden vallás azt mondja: “Szeresd Istent, de az én módomon. Csak ha templomba jársz, csak ha mecsetbe jársz, akkor lesz Isten iránti szereteted tökéletes. A többi mód mind rossz.”

Azonban az Isten iránti szeretet nem ilyen. Ha szeretjük Istent, akkor Isten azt mondja nekünk: ” Miért csak rózsák kell, hogy legyenek a vallás-kertben? Más virágok is lehetnek.” Jön az egyik ember és a rózsát fogja értékelni, majd jön valaki más, és egy más virágot fog értékelni. Tehát nekünk minden lehetséges módon szeretnünk kell Istent, azon keresztül, amit mondunk, és teszünk, tudatunk minden egyes szintjén való állandó ön-átadásunkon keresztül. Istent az Ő saját Módján kell szeretnünk. Csak ekkor nem fogunk soha beleseni a vallás korlátainak csapdájába, és nem fogunk soha megpróbálni korlátozni másokat.

Amit a vallástól akarunk az az öröm. A vallás nem ad nekünk örömet, mert  tudatosan vagy nem tudatosan próbálja gyakorolni rajtunk a felsőbbségét. De ha szeretjük Istent, akkor hatalmas örömet kapunk. Én az Isten iránti szeretetemből kapok örömet, te az Isten iránti szeretetedből kapsz örömet.  b

Azt kérdezted, hogyan tud a spiritualitás megmenekülni a vallás korlátaitól. A menekülés nem a megfelelő szó. Amire szükség van az nem a menekülés, hanem a megvilágosodás. És mi csak úgy tudjuk megvilágosítani a vallást, ha szeretjük Istent, Isten saját módján.

 

Question: How can spirituality escape the confines of religion?

Sri Chinmoy: We know a few religions: Hinduism, Buddhism, Judaism, Christianity, Islam and so forth. Each religion has its own way of expressing itself with regard to the unlimited One. But unfortunately, the expression itself is limited. Religion is only a house, and nobody can claim that his house has everything. We can buy more furniture and other items, but the length and breadth of the house will always remain the same.

Once we accept the spiritual life, however, our religion becomes our love of God. And when we love God, everything inside us expands. At that time we do not feel that our body is limited to a few feet in height; no, we are seeing the expansion of the body. We are also seeing the expansion of our vital, our mind, our whole being. Our love of God is the continuous expansion of our entire reality.

Love of God is the only true religion, the only religion a true seeker should practise. Is there any religion that will tell us not to love God? But the problem with religion is that it seeks to limit our love of God. Religion will say, “Only if you love God the way I love God are you are doing the right thing.” Each religion will say, “Love God, but do it in my way. Only if you come to church, only if you come to the temple, only if you come to the mosque will your love of God be perfect. The other ways are all wrong.”

But love of God is not like that. If I love God, God will tell me, “Why should there only be roses in the religion-garden? There can be other flowers as well.” One person will come and appreciate the rose, and someone else will come and appreciate another flower. So we have to love God in every possible way — through what we say and what we do, through constant self-giving on each and every level of our consciousness. We have to love God in God’s own Way. Then only we will never be trapped in the confines of religion and we will never try to confine anybody.

What we want from religion is joy. Religion is not giving us joy because consciously or unconsciously it is trying to exercise its supremacy. But if we just love God, then we are getting tremendous joy. I am getting joy from loving God and you are getting joy from loving God.

You asked how spirituality can escape from the confines of religion. Escape is not the right word. What is needed is not escape but illumination. And we can illumine religion only by loving God in God’s own Way.

(Ha nem indulna a lejátszás, kérlek kattints ide.)

10-12-1984-a-sri-chinmoy

Sri Chinmoy festménye

 


Sri Chinmoy válaszol I (31-33). Hiya Pakhi: Kushali és Radeshri Sri Chinmoy művét adja elő

Elkerülhetetlen

Ahogy a vágy hívása

Tagadhatatlan,

Ugyanúgy a törekvés beteljesedése

Elkerülhetetlen.

 

As the call of desire

Is undeniable,

Even so, the fulfilment of aspiration

Is inevitable.

(Ha nem indulna a lejátszó, kérlek kattints ide

25-11-77-ckg-for-shraddha2


Válogatott versek a Huszonhétezer Törekvés-Növény sorozatból (11657), I fly in the Heart Sky: Sri Chinmoy dalát a Blue Flower együttes adja elő